Eleinte nem szeretett volna nőket edzeni, mégis úgy alakult
Németh András balátlövőként 13 évet töltött a kézilabdapályán, az ifiválogatottságig jutott, pályafutása utolsó négy évében, 1975 és 1979 között a Ferencváros csapatában játszott. Miután egy vállsérülés miatt be kellett fejeznie játékoskarrierjét a Népligetben, maradni szeretett volna a sportágban, így kézenfekvő volt, hogy edzőnek áll. Először a zöld-fehér klub férfiutánpótlásában dolgozott, eleinte nem is tervezte, hogy női csapatokkal dolgozik, de „rákényszerült” erre a pályára, mert onnan volt az első NB I-es ajánlata: 1982-ben az Építők női csapatának szakvezetője lett. 1984-ben visszatért a Fradihoz, és a felnőttek férficsapatát irányította, aztán 1987-ben következett egy kitérő, az újpesti másodosztályú férficsapatot juttatta fel az élvonalba, mielőtt ismét visszatért volna a női kispadra, Gödöllőre. Itt ismerte meg feleségét, Gonda Zsuzsanna ugyanis ott volt a játékosa. „Életemben a legtöbbször őt büntettem meg, mert sokat dumált” – emlékezett vissza. 1989-ben összeházasodtak, két évvel később megszületett a fiuk, András, majd 1993-ban a lányuk, Lilla.
Beláttam, a lányokkal való munka jobban fekszik nekem. Ha egy női sportoló egyszer elfogad, az szép, hosszú és tartós folyamat. A férfi viszont azt várja el, mindig győzd meg, hogy neked van igazad, ami folyamatos küzdelem. A hölgyekkel jobban kijövök. Nálam több mint harminc éve tart már ez az állapot, ez így tökéletes nekem, és ez már nem is fog változni az én életemben.
„„
A Fradival itthon mindent megnyert, az EHF-kupát is behúzta
A sorsfordító év 1992 volt, amikor a Ferencváros női csapatának edzője lett, az első években olyan meghatározó játékosai voltak, mint Kökény Bea, Farkas Andrea, Farkas Ágnes és Pádár Ildikó, akikkel négy bajnoki aranyérmet nyert. Tizenöt éven át, 2007-ig ült a fővárosi csapat kispadján, amelyben később Siti Eszter, Farkas Ágnes, Kirsner Erika, Lőwy Dóra, Sugár Tímea, majd Tóth Tímea és Szamoránsky Piroska voltak a vezéregyéniségek, azaz csupa válogatott, kiemelkedő tudású kézilabdázóval dolgozhatott. Nemcsak itthon voltak sikeresek – amit hét magyar bajnoki cím (az 1994/1995-ös idényben ráadásul százszázalékos teljesítménnyel!) és ugyanannyi Magyar Kupa-győzelem bizonyít –, de a nemzetközi kupákban is nagyszerű eredményeket értek el: 2006-ban megnyerték az EHF-kupát, a döntőben a horvát Podravka Koprivnicát múlták felül, de előtte ezüstérmet szereztek a Kupagyőztesek Európa-kupájában (1994) és a Bajnokok Ligájában (2002) is. Kiemelkedő eredményeit itthon 1996-ban mesteredzői címmel ismerték el, öt évvel később pedig európai mesteredző lett.
Vb-bronzérmet nyert a válogatottal, osztrák sztárcsapatot edzett
Az FTC-től 2007-ben anyagi gondok miatt kellett távoznia, és már a ferencvárosi évek alatt, 2005-től betöltötte a szövetségi kapitányi posztot is, első évében, a szentpétervári világbajnokságon máris óriási eredményt elérve harmadik helyre vezette a válogatottat, a bronzmeccsen az olimpiai bajnok dánokat győzték le 27–24-re. 2007-ben úgy döntött, kipróbálja magát külföldön is, két időszakban is irányította a kor egyik sztárcsapatát, a nemzetközi sztárokkal teletűzdelt osztrák Hypo Niederösterreichet. Más kultúrát ismerhetett meg, de sikeresen akklimatizálódott, négyszer nyert osztrák bajnokságot és kupát a csapattal. Sőt, 2008-ban bejutottak a Bajnokok Ligája döntőjébe is, ahol nem bírtak az orosz Zvezda Zvenyigoroddal, de itt érdemes megemlíteni, hogy a visszavágó játékvezetőit később csalás miatt örökre eltiltották a játékvezetéstől. A Kupagyőztesek Európa-kupája 2013-as fináléjában viszont a francia Issy-Paris-nál bizonyultak jobbnak az oda- és a visszavágón is.
Akkor úgy gondoltam, kipróbálom magam más közegben is, igyekszem rácáfolni azokra, akik szerint én csak a Fradiban és a Fradival tudok eredményes lenni.
„„
Harmadszor is leült a női válogatott kispadjára
A két osztrák időszaka között, 2009-ben újra Magyarországon vállalt edzői feladatot, a Váci NKSE csapatát vette át, amellyel magyar bajnoki bronzérmet szerzett. 2014-ben, Karl Erik Böhn halálát követően újra elvállalta a női kézilabda-válogatott vezetését, amellyel a hazai rendezésű Európa-bajnokságon hatodik helyen végzett, a 2015-ös világbajnokságon viszont 11. lett a csapattal, ami után lemondott a posztjáról. 2016-tól a Váci NKSE és a Dunakanyar Kézilabda Akadémia szakmai igazgatója lett. Ugyanakkor a pálya mellől sem tudott elszakadni, a legtehetségesebb játékosoknak posztképzéseket tartott, ezenkívül a szervezés és a tanácsadás tartozott hozzá, és hetente egyszer erőnléti edzést tartott a felnőttcsapatnak. De legnagyobb öröme az, hogy a váci klubnál mindkét gyermekével együtt dolgozhat abban a sportágban, amelynek egész életét szentelte. 2022-ben a Magyar Kézilabda-szövetség (MKSZ) Török Bódog-életműdíjjal ismerte el hosszú és sikeres munkásságát.
Díjai, elismerései
Edzőként:
• világbajnoki 3. (2005)
• világbajnoki 8. (2007)
• Európa-bajnoki 5. (2006)
• Európa-bajnoki 6. (2014)
• 2× Bajnokok Ligája 2. (2002, 2008)
• Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK)-győztes (2013)
• Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK) 2. (1994)
• EHF-kupa-győztes (2006)
• 7× magyar bajnok (1994, 1995, 1996, 1997, 2000, 2002, 2007)
• 7× magyar Kupa-győztes (1993, 1994, 1995, 1996, 1997, 2001, 2003)
• 4× osztrák bajnok (2008, 2009, 2012, 2013)
• 4× osztrák Kupa-győztes (2008, 2009, 2012, 2013)
• mesteredző (1996)
• európai mesteredző (2001)
• Török Bódog-életműdíj (2022)
Forrás
• Facebook
• https://www.nemzetisport.hu/kezilabda/2023/08/zene-konyvek-marhasult-es-fradi-nemeth-andras-70-eves
• https://magyarnemzet.hu/sport/2020/05/nemeth-andras-most-nem-tart-nosztalgiapartit-a-tanitvanyainak
• https://www.eurosport.hu/kezilabda/nemeth-andras-70-eves-fradi-magyar-valogatott_sto9738786/story.shtml
• Arcanum
