Dunaferr-sikerek és Eb-bronz a női válogatottal
Kiss Szilárd csak az érettségi után ismerkedett meg közelebbről a kézilabdával, és a Testnevelési Főiskolán már ezt a sportágat választotta. Játékos-pályafutásánál jóval kiemelkedőbb az edzői karrierje; mintegy négy évtizeden át dolgozott férfikézilabda-csapatokkal, majd a női szakágban tevékenykedett sikerrel. Pályája kezdetén a Csepel Autó, a Gödöllő és a MÁV Előre után 1972 és 1978 között a Szondi SE-nél dolgozott. Az Alba Regiánál eltöltött egy idény után 1979-től egy év győri megszakítással csaknem húsz esztendőn át dolgozott vezetőedzőként és edzőként a Veszprémnél. 2000-ben lett az edzője a Dunaújváros női együttesének, és a kohászcsapattal érte el karrierje legjelentősebb sikereit: 2001-ben, 2003-ban, majd 2004-ben is bajnokságot nyert a Dunaferr-rel, 2000-ben, 2002-ben és 2004-ben pedig kupadiadalig vezette a gárdát. Nemzetközi szinten is remek eredményeket ért el a klubbal, 2003-ban az EHF-kupa döntőjéig, 2004-ben és 2005-ben a Bajnokok Ligája-elődöntőjéig jutott a dunaújvárosiakkal. 2004 őszén a magyar női kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya lett, és bronzérmet szerzett a csapattal a hazai rendezésű Európa-bajnokságon. A 2000-ben mesteredzői címmel elismert szakember korábban a férfiválogatottat is irányította, vezetésével világbajnoki negyedik (1997) és 11. (1999), illetve Európa-bajnoki hatodik helyezést (1998) ért el a nemzeti csapat.
Sportcsarnok viseli a nevét
2006-ban – a női vonalon maradva – Hódmezővásárhelyre távozott, majd a másodosztályú Várpalota férficsapatát irányította az NB I/B nyugati csoportjában. Ezt követően a Dunaújvárosi NKKSE együttesénél dolgozott 2011. június 30-ig, aztán az MKB Veszprém KC utánpótlását segítette. A Siófoki KC vezetőinek felkérésére 2012. október elsején lett az NB I-es somogyi együttes szakmai igazgatója, és 2013 nyaráig az első csapat edzéseit irányította, majd az utánpótlás vezetője lett. Róla nevezték el a 2018-ban átadott siófoki multifunkciós sportcsarnokot. A Magyar Kézilabda-szövetség 2023 áprilisában, az edzői kategóriában, a legmagasabb kitüntetésben, Török Bódog-életműdíjban részesítette.
Szükséges a szakmai tudás, magas fokú következetesség, jó emberismeret, szeretni kell az embereket és jól kell tudni bánni velük – a profikkal és a kezdőkkel is. Jó pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel kell rendelkezni, fontos a rendszeresség, a kitartás, és az, hogy a játékosok érezzék az edzőn, hogy számára nem csupán munka, hanem elhivatottság.
“„
Egy jó edző nem csak akkor edző, amikor sikeres”
„Fontos, hogy az edzőn lássák, szereti csinálni, és ezt át is tudja adni nekik. Ez egy nagyon összetett dolog. Egy jó edző nem csak akkor edző, amikor sikeres, hanem akkor is, amikor egy jó csapatot, jó közösséget tud létrehozni, amikor nincs visszajelzés és látszólag eredmény sem, de tud bánni az adott korosztállyal „ki tud nevelni” egy jó csapatot, és meg tudja velük szerettetni ezt a sportot.”