Családi okból Romániából Magyarországra költözött
Schmidt Sebestyén 1901-ben született Aradon, a helyi MTE színeiben ismerkedett meg a kerékpározással. 1923-ban megnyerte Arad város bajnokságát. Az esztendő végén így írt az Artadi Friss Újság: „Érzékeny veszteség éri Arad teljesen kifejlődött kerékpár sportját. Az AMTE favoritját Schmidt Sebestyént családi ügyek elszólítják Romániából, ahol annyi értékesgyőzelmet aratott. Egyesülete egyértékes bronzszoborral ajándékozta meg hírneves tagját. Szerdán este pedig bankett keretében búcsúznak el szépszámú barátai és klubtársai a kitűnő kerékpárostól.” Budapestre költözött, ahol a Világosság KK sportolójaként versenyzett. Ugyanebben az évben mindenki nagy meglepetésére megnyerte Magyarország 100 km-es országúti bajnokságát. 1925-ben megvédte bajnoki címét és részt vett az amszterdami világbajnokságon, ahol az országúti versenyben a 188 km-es távon a 23.-ik helyen végzett. Két évvel később anyagi gondok miatt abbahagyta a versenyzést, és kerékpárral világ körüli útra indult.
A medvére szegezte – reflektorát
Világkörüli csavargását megírta levélben 1929-ben az Erdélyi Hírlapnak, ebből született ez az írásrészlet: „A levél kelte Csikágó, írója pedig egy aradi fiatalember, akinek neve nemzetközi sportrelációkban is ismert. Schmidt Sebestyénről van szó, aki aradi fiatalember létére 1924-ben már megnyerte Magyarország 100 kilométeres országúti kerékpárbajnokságát. Romániában 50-től 100 kilométerig minden országos rekordot állított fel és így az aradi és romániai kerékpársport igen sokat veszített, mikor Schmidt elhatározta mintegy két évvel ezelőtt, hogy világkörüli útra indul kerékpárjával. Schmidt útitársat is talált Izing Jenő budapesti kerékpárversenyző személyében, akivel 1927. szeptember 26-án elindultak világkörüli kerékpárútra. Izing azonban a kemény megpróbáltatásokkal járó globetrotter életet még 10 napig sem bírta és elmaradt Schmidt mellől. Schmidt pedig elindult a világkörüli útra, amelynek két esztendős eddigi eredményéről rövid levélben számol be az Erdélyi Hírlap olvasóinak. Az érdekes levélben elmondja, hogy az 1927. szeptember 26-i indulás után Románián keresztül ereszkedett le Spártáig, mert látni akarta az antik testkultúra egykori gócpontját. Onnan északra, Jugoszláviába ment és itt érte első kalandja. Zágrábból kegyetlen tél idején kelt útra, hogy a Karszt kopár sziklái között haladjon kerékpárjával Olaszország felé, amikor egy éjszaka egy éhes medvével találkozott, amelytől csak úgy tudott megmenekülni, hogy feléje fordította reflektorát. Olaszországi útján Rómában kihallgatáson jelentkezett Gasparri bíbornok-államtitkárnál, aki személyesen láttamozta útikönyvét. Szicíliából Tuniszba, Algírba és Marokkóba ment. Itt heteket töltött az idegenlégió magyar tagjaival együtt, majd Észak-Afrikán keresztül a gibraltári szoroson át Spanyolország után Portugália következett. Franciaországon keresztül ment Londonba, ahol a Lord Mayornak mutatta be útikönyvét és Southamptonban ült hajóra, hogy Bostonban kikössön. Washingtonban jelentkezett az USA elnökének irodájában, majd sorra járta az észak-amerikai városokat.”
Jelentkezett a MOB-nál: indulna az olimpián
1932-ben még az amerikai kontinensen tartózkodott, amikor a MOB-nál jelentkezett, hogy magyar színekben részt venne a Los Angeles-i olimpián. Az országúti versenyen indult, ahol végül a 31. helyen végzett. Az olimpia után Amerikában maradt, és elsősorban hatnapos pályaversenyeken indult. Aktív pályafutása befejezése után Los Angeles-ben telepedett le, és egy cipőboltban dolgozott.
Forrás
• Nemzeti Sport, 1929. május 28.
• Erdélyi Hirlap, 1929. augusztus 2.
• Nemzeti Sport, 1932. augusztus 16.
• Nemzeti Sport, 1934. január 4.