Rekordokat író színházi díszletező
Az 1914-ben született Karaki Zoltánról írta Pataky Károly a Színházi Életben: „Szőkésbarna haja és mélyen fekvő kék szeme van. Markáns arcú, úgynevezett szerény, jó fiú. Azt mondják, hogy olyan szívós, mintha dupla tüdeje volna. Beszélgetünk vele. Elmondja, hogy már gyermekkorában imádta a kerékpározást. A kerékpárt meglátni és beleszeretni pillanat műve volt. Versenyző karrierjét Pestszenterzsébeten kezdte.” 1936-ban a BSZKRT versenyzőjeként robbant hazai kerékpáros elitbe. A következő évben, bukása ellenére, negyedikként ért célba a koppenhágai országúti világbajnokságon – eredményével ő lett a sportág első magyar világbajnoki helyezettje. A Nemzeti Színház díszletezője abban az évben és 1938-ban is megnyerte az összetett országúti országos bajnokságot. 1937-ben ő nyerte a Budapest–Bécs közötti 240 km-es országúti versenyt, 6 óra 18 perces idővel, ami aztán évtizedekre rekord maradt. Már az Anschluss után első lett a Wörthi-tó körül megrendezett, az olasz, a német és a magyar válogatottat is felvonultató versenyen. Az 1939-es világbajnokságra benevezte a szövetség az országútiakat, köztük Karaki Zoltánt is, és a csapat el is utazott Olaszországba, ám versenyzés nélkül tért haza, a második világháború kitörése miatt (ahogyan a Nemzeti Sport írta: az európai bonyodalmak miatt) a nemzetközi szövetség felfüggesztette a versenyeket. Reménykedett benne, hogy szeptember második felében megtarthatók lesznek, de a történelem elsodorta a viadalokat.
Klubedzőként folytatta, mesteredzői címig vitte
Karaki Zoltán 1940-ben hegyi versenyben is országos bajnok lett, majd megnyerte a kétnapos Balaton körüli viadalt. 1941-ben három magyar bajnokságot nyert: pályán a BSZKRT csapatával (Banadics Ferenc, Bíró József, Karaki Zoltán, Kovács József) győztek 4000 méteren, tandemben Pelvássy Ferenccel nyert, és diadalmaskodott az országúti összetett bajnokságban is. (Versenyzőtársai közül Bíró József – 1963 és 1979 között külkereskedelmi miniszter – az unokaöccse volt.). Abban a szeptemberben két karműtéten is átesett, később emiatt kellett a pályafutását is befejezni, három évvel később. 1944-ben újra három országos bajnokságot nyert: hegyen, a 100 km-es bajnokságon, és Nagy Károly motorja mögött stéherben. A második világháború után műhelyt nyitott. Az 1950-es évek legelején a Honvéd SE edzője lett. Versenyzői 1951 és 1956 között 11 országos felnőtt bajnokságot és Török Győző révén két Magyar Körversenyt nyertek. Foglalkozott a magyar válogatottal is. A Bp. Honvéd szakosztályának 1956 végi megszűnése után egy ideig ismét a műhelyével foglalkozott, majd a KSI edzője is volt. A kerékpársport egyik első mesteredzője – az elismerő címet Pelvássy Ferenccel együtt 1960-ban kapta.
Forrás
• Pedál, 1996. április 1.
• Képes Sport, 1944. október 23.
• Színházi Élet, 1937. június 13.