A kezdetek
Teljes nevén Tadissi Yves Martial már az óvodában, ötévesen kezdett karatézni. A Havanna lakótelepen laktak, és a kezdetek a Módos Viktória és Horváth Gábor vezette Kono Karate Klubhoz köthetők. Emellett rövid ideig úszott is, de valójában kézilabdázó szeretett volna lenni. Iskolás korában a karatét és a kézilabdát párhuzamosan űzte, de végül a japán eredetű küzdősportnál kötött ki. Édesapja aktívan részt vett a karatés pályafutásban, minden edzésen ott volt - később tiszteletbeli fekete övet is kapott -, 1999 óta pedig, mióta versenyez, minden mérkőzését felvette videóra. Márszinak 14 éves kora körül volt egy karatecipője, amelyet rongyosra hordott. Erre az volt írva, hogy Martial Arts. Nagyon büszke volt a cipőjére és egyúttal persze a saját nevére is, amelyet később eredményei révén az egész karatés világ megismert.
Sikerek
Első nagy sikerét 2009-ben érte el, amikor a párizsi junior Európa-bajnokságon aranyérmet szerzett. Ezt követően az U21-esek között is eljátszották neki a magyar Himnuszt a 2011-es újvidéki Eb-n. A felnőtteknél 2014-ben, Tamperében állhatott először dobogóra világversenyen. Az akkori finnországi Eb-bronz mellé a későbbi években további hármat gyűjtött, ezzel ő a magyar karatesport legtöbb Eb-medállal rendelkező versenyzője. A 2016-os linzi vb-n még fényesebb érmet gyűjtött, második lett. Kiegyensúlyozottságát azzal bizonyította, hogy számos multisport eseményre kijutott, köztük két Világjátékokra és három Európa Játékokra. És nem érte be a részvétellel, hanem két alkalommal éremmel is tért haza: a 2019-es Európa játékokon harmadik, a 2022-es Világjátékokon pedig második helyezéssel örvendeztette meg a szurkolóit. Utóbbi után így nyilatkozott...
„Ha előre tudom, hogy ezüstérmes leszek, biztosan aláírtam volna! Nagyon nehéz és eseménydús napon vagyok túl. A csoportmérkőzések sem mentek zökkenőmentesen. Annak ellenére, hogy jól ment a bemelegítés, feszültebben, görcsösebben kezdtem. Kicsit meg kellett ráznom magam az olasz ellenfelem elleni vereséget követően. Aztán a chilei versenyző elleni ki-ki mérkőzés sem a tervek szerint kezdődött, de 0-4-es hátrányból viszonylag rövid idő alatt sikerült 6-4-re fordítani és az elődöntőbe jutni. Az elődöntőben jól tudtam tartani a taktikát az egy hónappal ezelőtti Eb-n ezüstérmes görög Xenos ellen. Sajnos a döntő egy számomra bosszantó szituáción ment el. Úgy éreztem, hogy a brazil földrevitele előtt sikerült őt fejbe rúgnom, de a bírók az ő pontszerzését díjazták. Sajnos ez nagy hatással volt a későbbi végeredmény kialakulására. A párizsi olimpiai kvalifikációs verseny óta új motivációként csak a Világjátékok lebegett a szemem előtt. Nagyon mélyről kell visszajönnöm, amiben az edzőmnek, Módos Viktóriának és a családomnak is hatalmas szerepe volt. Ez volt az én Olimpiám! Nagyon örülök, hogy az olimpiai érem kivételével immáron mindenhonnan – Eb, vb, Európa Játékok, Világjátékok – sikerült éremmel hazatérnem. Összességében nagyon boldog vagyok, hiszen éremért utaztunk Birminghambe.”
“
„
A tatamin kívül
Tadissi Martial sikereinek titka tudatosságában és intelligenciájában is rejlik. Az angolul és franciául is kiválóan beszélő karatés elvégezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet. A karate azonban a magánéletében is rendkívül nagy szerepet kap, hiszen feleségét is ebben a közegben ismerte meg: a sokszoros magyar bajnok, egyetemi világ- és Eb-bronzérmes Molnár Rékával éveken keresztül szerepeltek együtt a magyar válogatott színeiben különböző világversenyeken. Közel másfél évtizedes ismeretség után pedig 2022-ben megszületett közös gyermekük, Lana.
