Vági

Miklós

Vági Miklós életében meghatározó szerepet játszott a sport, több sportágban is kiemelkedő szerepet vállalt magára, de mind közül kiemelkedett a cselgáncs. A sportággal a főiskolai évei alatt Pécsen ismerkedett meg, majd diplomájának megszerzése után a győri Balassi-iskolában helyezkedett el testnevelőként. Négy év tanítás után került a Győri Dózsához, ahol 1976-tól dzsúdóedzőként dolgozott. A nyolcvanas évek közepén Paksra költözött, ahol a testnevelésórák keretein belül bevezetett cselgáncsoktatással foglalkozott, de az évek során Nyugat-Magyarországon tucatnyi egyesület vagy szakosztály létrehozásában segédkezett, és nemcsak sportágában, más küzdősportokban is. Amikor visszatért a Győri Dózsához, előbb vezetőedző, majd szakosztályvezető lett, tanítványai az évek során több mint száz magyar bajnoki címet szereztek. Ezt követően a rendőrség akciócsoportjának kiképzője lett, majd a Bercsényi Miklós-középiskola közrend-védelmi osztályait tanította, egészen nyugdíjba vonulásáig.

Szerteágazó tudását elismerve előbb a Magyar Judo Szövetség Országos Dankollégiumának tagja lett, majd 1995-ben a kollégium elnökévé választották. Több fontos szakmai munka fűződik a nevéhez, 1997-ben az új hat kius övvizsgarendszer dolgozta ki Keserű Józseffel, a rendszer elemeit Ősze Attila segítségével videón is rögzítették, ezért 1998-ban megkapta a dzsúdó nagymesteri minősítését, a hatodik danfokozatot. Időközben a versenybírói pályán is egyre magasabbra tört, pedig mindez talán a véletlenen múlt, a hetvenes évek közepén egy tornán kezdődött: „Ausztriában vettünk részt egy nyolc-tíz csapatos nemzetközi versenyen. Minden résztvevő csapat hozott magával versenybírót, csak mi nem, így fejest ugrottam a mély vízbe. Több-kevesebb hibával bíráskodtam, és ekkor határoztam el, hogy leteszem a bírói vizsgát” – idézte fel a történteket Vági Miklós. A ranglétrán öles léptekkel haladt előre, 1990-ben szerzett nemzetközi minősítést, orosz, angol és német nyelvtudása mellett megtanult japánul írni és olvasni is. A magyar bírók közül elsőként bíráskodhatott olimpián, ő vezethette a 78 kilósok döntőjét Barcelonában. 2005-ben, Kairóban – ahol Braun Ákos arany-, Ungvári Miklós pedig bronzérmet szerzett – már az ötödik vb-jén bíráskodhatott, abban a tudatban, hogy eljut a pekingi olimpiára. Csakhogy 2006-ban az Európai Judo Szövetség még komolyabb feladatot szánt neki: bekerült a szervezet bíró bizottságába, és ettől kezdve ellenőrként járta a világ nagy tornáit.

Vági Miklósnak a sport volt a mindene, iskolásként vívott, dobóatléta volt, futott, triatlonozott, úszott, kosárlabdázott. Győrben a kiokusin karate, az aikidó és a kendó alapítói között volt, érdemei elismeréseként a karate első danfokozatát adományozták neki. Idősebb éveiben a hagyományőrző íjászatnak is mestere lett, magyar bajnoki címet is szerzett ebben a sportágban. A Magyar Judo Szövetségben végzett munkájáért 2000-ben megkapta a Magyar Judoért aranyfokozatú kitüntetését, 2005-ben pedig a hetedik danfokozatot. Győrben is elismerték kiemelkedő munkásságát, 2000-ben vehette át a Pro Urbe Győr díjat, 2023-ban pedig utcát neveztek el róla a városban. Nevelői munkájáért 2006-ban Pedagógus Szolgálati-emlékérmet vehetett át az oktatási minisztertől, 2011-ben pedig posztumusz Bercsényi-emlékérem kitüntetést kapott. 2011-ben, hatvanöt esztendősen veszítette el őt a magyar sport.

• Arcanum • Judoinfo.hu • Sági József: A magyar judosport fél évszázada