Szegedről a nagy riválishoz
Szabó Miklós abban az évben kezdett cselgáncsozni, amikor a sportág bemutatkozhatott az 1964-es tokiói olimpián. A kilenc évesen a dzsúdó egyik korszakos edzője, Csaba Béla vette a szárnyai alá Szegeden, a SZEOL AK szakosztályában. Tizennyolc éven át képviselte a klubot, szegediként nyert két felnőtt magyar bajnoki címet, ebből a csapatból lett felnőtt válogatott, de 1982-ben a nagy riválishoz, a Kecskeméti SC-hez igazolt, ahol egykori nagy ellenfelét, Kiss Endrét nevezték ki vezetőedzőnek. A hírös városban egy mesteredző, Varga András segítette a fejlődését, ekkor érte el első versenyzői korszakának legnagyobb sikereit, 1983-ban harmadszor is magyar bajnoki címet nyert, 1984-ben pedig hetedik helyezett lett a liege-i Európa-bajnokságon és azt követő moszkvai világbajnokságon is. A jó eredmények sem voltak elegendőek ahhoz, hogy eljusson az olimpiára, hiszen 1984-ben a komplett magyar csapat itthon maradt, senki sem utazhatott Los Angeles-be a bojkott miatt.
Új karrier, régi álom
Harmincegy esztendősen, 1986-ban fejezte be élsportolói karrierjét – legalábbis akkor még meg volt győződve erről. A dzsudogit nem akasztotta szögre, azt továbbra is szinte minden nap magára öltötte, Szegeden, a Tisza Budo SE csapatánál, gyerekek mellett kezdett edzősködni. 1990-ben a távoli Ausztráliából kapott felkérést, hogy a perthi egyetemen edzőként segítse két éven át a dzsúdósok felzárkózását a világ legjobbjai mellé. A hazai szövetségtől engedélyt kapott a váltásra, és a nagy kaland vége egy nagy álom beteljesülését hozta. 1991-ben próbára tette magát, és meg is nyerte az ausztrál bajnokságot, és az újrakezdett versenyzői karrierje során még négy alkalommal a nyakába került a bajnoki arany. A két évből egy teljes évtized lett, 1994-ben – immár az ausztrál válogatott színeiben – Óceánia kontinensbajnokságán is aranyérmes lett. 1995-ben – több mint egy évtizedes szünet után – újra világbajnokságon szerepelhetett, Csibában négy mérkőzést vívott, és győzelmet is jegyezhetett. 1996-ban pedig sportolóként lehetett jelen az atlantai olimpián, a nehézsúlyúak között éppen az a görög Papajoannu búcsúztatta, aki hónapokon át Magyarországon készült a nagy eseményre.
Újra itthon
Az olimpiai búcsú után újra az edzősködésé lett a főszerep, Szabó Miklós 2000-ig Perthben dolgozott tovább, majd amikor az ausztrál kaland véget ért, visszatért Magyarországra. 2003-ban alapította meg saját egyesületét, a Domaszéki Judo Ifjúsági Sportegyesületet, amelynek azóta is edzője, a klub 2022 óta saját edzőcsarnokkal rendelkezik. Hazai tanítványai közül Mihalovits Kincső ifjúsági világbajnoki ezüstérmet nyert, Balázs Nikoletta pedig ifjúsági Európa-bajnoki bronzérmes lett. A hatodik danos dzsúdómester versenyzőként 1979-ben és 1980-ban is az Év sportolója lett Szegeden, edzőként és sportvezetőként 2009-ben a Csongrád megye sportjáért kitüntetést vehette át, 2019-ben a Magyar Judo Szövetség Díszoklevél kitüntetésében részesült, 2024-ben pedig a Magyar Judóért elismerés ezüstfokozatát kapta meg.
Kiemelkedő eredményei
• Világbajnoki 7. (1984, Csiba, 86 kg)
• Európa-bajnoki 7. (1984, Liege, 86 kg)
• Óceánia-bajnok (1994, Sydney, +95 kg)
• Óceánia-bajnoki 3. (1996, Wellington, +95 kg)
• 3x magyar bajnok (1979, 86 kg; 1980, 86 kg; 1983, 86 kg)
• 5x ausztrál bajnok (1991, +95 kg; 1992, +95 kg; 1993, +95 kg; 1995, +95 kg; 1996, +95 kg)
Felhasznált irodalom
• Sági József: A magyar judosport fél évszázada
• Arcanum
• Judoinfo.hu
• Judoinside.com