Purman

János

„Ma este lesz a nagy összecsapás William Thomson néger világbajnok és Virág Ébner Európa-bajnok között. Teljesen kész a ma esti program. Nyolc órakor lép a szorítóba az első pár: Koczka Lajos csehszlovák kerületi bajnok és Pesti Gyula pécsi vasutas-bajnok. A mérkőzés döntésig tart. Második pár: Vincent dsiu dsicumester és Purman János NTE bajnok. Dsiu dsicu bemutató. Harmadik pár: Német Sándor magyar bajnok és Tóth László délkerületi bajnok. Negyedik pár: William Thomson néger világbajnok és Virág Ébner Európa-bajnok. Az összes mérkőzések amerikai szabadstílusú birkózásban folynak le. Minden mérkőzés öt perces menetekben egy perc szünettel döntésig, illetve végkimerülésig tart. Ezen nagyszabású mérkőzések olcsó propagandahelyárakkal ma este nyolc órakor a Városi Színházban lesznek megtartva” – írta 1936 novemberében a korszak egyik népszerű bulvárlapja, amely A Mai Nap néven forgott a rikkancsok kezében. Az idézett esemény egyik résztvevője volt az akkor huszonkét esztendős Purman János, aki a folytatásban a magyar dzsúdósport egyik fontos szereplője lett.

A cselgáncs hazai oktatását Vincze Tibor kezdte meg 1928-ban, a Nemzeti Torna Egyletben, ő tekinthető a magyar dzsúdósport „megteremtőjének”. Mellesleg Vincze Tibor is szerepel az ominózus bulvárcikkben, ő volt Vincent, a korszak híres harcművésze, aki különféle bemutatókon kápráztatta el különleges tudásával és erejével a publikumot. A harmincas évek elejétől látogatta az NTE foglalkozásait Purman János, akinek ügyességére fel is figyelt a mester, s a következő években nagy figyelmet fordított az edzésére. 1934-ben egy maroknyi magyar küldöttség is részt vett a Drezdában megrendezett dzsiu dzsicu Európa-bajnokságon, amelyet akkoriban már sok országban dzsúdó néven emlegettek, ez volt az a sportág, amelynek alapítója, a japán Kano Dzsigoro professzor adott nevet. „Djudo, a japán dzsiu-dzsicu tökéletesített módszere” – ezt a címet viselte a hazánkban is oktató japán mester, Szaszaki Kicsiszaburo magyar nyelven megjelent könyve – mindezt csak azért érdemes rögzíteni, mert a sportág hazai történetében úgy tartják számon, hogy az 1934-es drezdai tornán vehette át az első danfokozatról szóló diplomát Vincze Tibor. „Vincent” a tanítványával, Purman Jánossal 1938-ban Frankfurtban vett részt egy háromhetes tanfolyamon, amelynek végén Vincze Tibor megkapta a második, Purman János pedig az első danfokozatról szóló oklevelet. Akkoriban Magyarországon még nem volt lehetőség ilyen minősítés megszerzésére.

Purman János nevéhez fűződött a harmincas évek végén az MTK dzsúdószakosztályának életre hívása is, más kérdés, hogy ezeket az erőfeszítéseket az egyre jobban üldözött egyesületben a világháború szele hamarosan elsöpörte. Vincze Tibor és Purman János is azon kevesek között volt, akik a második világháború szörnyűségei után megpróbálták újból lerakni Magyarországon a sportág alapjait. 1948-ban Purman János vezetésével alakult újjá az Elektromos SE, majd ugyancsak neki volt köszönhető, hogy az ötvenes évekre fordulva az MTK – vagy ahogyan akkoriban hívták: Textiles, majd Bástya, végül Vörös Lobogó – is újjáalakíthatta a Magyarországon ekkor már cselgáncsnak hívott szakosztályát, amely éveken keresztül fel tudta venni a versenyt a fegyveres erők két klubjával, a Honvéddal és a Dózsával.

Purman János edzőként, versenybíróként és sportvezetőként is komoly szerepet vállalt a sportág fejlődésében. 1952-ben részt vett az első országos cselgáncsszövetség megalakításában (a Magyar Birkózó Szövetségen belül megalakult az Országos Cselgáncs Társadalmi Szövetség), 1956-ban rövid ideig ő volt a magyar válogatott első szövetségi kapitánya, 1958-ban ő vehette át az első harmadik danfokozatról szóló diplomát Magyarországon. Kovács Ákos és Galla Ferenc mellett társszerzője volt az 1959-ben megjelent, Cselgáncs című szakkönyvnek , amely a sportág hazai irodalmának egyik alapköve lett. Tagja volt a Magyar Cselgáncs Szövetség edzőbizottságának és bíróbizottságának, az Országos Dankollégiumot elnökként vezette, 1960-ban ő lett a Budapesti Cselgáncs Szövetség első elnöke is, 1964-ben pedig az elsők között szerzett cselgáncsedzői diplomát a Testnevelési Főiskolán (Galla Ferenc és Nádai Pál után az övé volt a harmadik felsőfokú végzettség a sportágban). Irányításával az MTK szakosztálya több tucatnyi egyéni és csapat magyar bajnoki címet nyert a különböző korcsoportokban, és több versenyzőt is adott a magyar válogatottnak.

• Judoinfo.hu • Arcanum • Sági József: A magyar judosport fél évszázada