Tizennégy évesen a felnőtt világbajnokságon
Parragh Katalin – és vele együtt a női dzsúdó – a nyolcvanas évek végén valósággal berobbant a köztudatba. A pécsi kislány már tizennégy esztendősen, 1986-ban bekerült a felnőtt válogatott keretbe, a válogatóversenyeken ugyanis sorra legyőzte az idősebb jelölteket. A maastrichti világbajnokságon ugyan még nem jutott a hetedik helynél előrébb, de a következő években – immár a Debreceni Dózsa színeiben – kiemelkedő nemzetközi eredményekkel hálálta meg a bizalmat. Kétszer nyert bronzérmet a junior Európa-bajnokságon, kétszer vívhatott felnőtt Európa-bajnoki döntőt. 1988-ban, Pamplonában a négyszeres kontinensbajnok – egyébként magyar származású – holland Jessica Gal, 1990-ben, Frankfurtban pedig a kétszeres világbajnok brit Sharon Rendle akadályozta meg a végső győzelemben.
Kétszer az év cselgáncsozója
Mindkét Európa-bajnoki ezüstérem nagy visszhangot kapott, 1988-ban és 1990-ben is Parragh Katalin lett az év női itthon dzsúdósa. Az 1992-es barcelonai olimpia hivatalos programjában először szerepeltek a nők, Parragh szerepléséhez szép reményeket fűztek. Az 1991-es Eb-t egy térdszalag-operáció miatt ki kellett hagynia, de az olimpia előtt a Hungária Kupán – amely akkoriban a legrangosabb nemzetközi sorozatba tartozott, úgynevezett A-kategóriás viadal volt – bronzéremmel jelezte: a súlyos sérülés után újra jó formában várja az olimpiát.
Sportvilág után élővilág
1992. augusztus elsején lépett tatamira barcelonai Blaugrana sportcsarnokban, de a franciák Universiade győztese, Dominique Berna minimális különbséggel, egy kokával legyőzte az első – és egyben utolsó – olimpiai összecsapásán. Nagyon fiatalon, húsz esztendősen felhagyott a versenysporttal, élete egészen más pályára állt. Bár 1993-ban szakedzői végzettséget szerzett a Testnevelési Főiskolán, ezt követően végleg hátat fordított a sportnak, és a biológia felé fordult, 2000-ben a Pécsi Tudományegyetemen vehette át biológus diplomáját. Marosvásárhelyre költözött, ahol az ezredforduló óta biológusként, projektmenedzserként dolgozik, de éveken át tanított is, Mezőpaniton a Kádár Márton Általános Iskolában, majd Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban.
Legjobb eredményei
• Olimpikon (1992, Barcelona, 52 kg)
• Vb 7. helyezés (1986, Maastricht, 48 kg)
• Kétszeres Eb 2. helyezés(1988, Pamplona, 48 kg; 1990, Frankfurt, 52 kg)
• Kétszeres junior Eb 3. helyezés (1987, Wroclaw, 48 kg; 1990, Ankara, 52 kg)
• Négyszeres magyar bajnok (1987, 48 kg; 1988, 48 kg; 1990, 52 kg; 1991, 52 kg)
Felhasznált irodalom
• Judoinside.com
• Judoinfo.hu
• Arcanum
• Sági József: A magyar judosport fél évszázada
