Nagy

Miklós

„A japánok kilométerekre előttünk járnak. Technikásabbak és elsősorban sokkal gyorsabbak, mint az európai mezőny. Az első nap együtt edzettünk velük. Kétszer kellett egy fogást megnéznünk, amíg észrevettük, mit is csinált a japán fiú egyáltalán. Versenyzőinken kiütközött a rutinhiány. Tipikus példája ennek Nagy Miklós versenyzése. Az első napon MarshaII ellen hamar ellőtte a puskaporát, a legjobb fogásait elárulta, feleslegesen. Két szőnyegen kívüli ippon megengedhetetlen luxus. A második napon már sokkal magabiztosabb volt, így szerezte meg ennek a fiatal sportágnak számunkra egyik eddigi legértékesebb trófeáját” – ezek Nádai Pál szavai, a Közgazdasági Egyetem – és Nagy Miklós – edzője, a magyar csapat vezetője a prágai egyetemi és főiskolai cselgáncs-világbajnokság után nyilatkozott a korabeli Népsportnak, 1966 júliusában. Az a bizonyos trófea pedig egy világbajnoki bronzérem, amit Nagy Miklós az abszolút kategóriában nyert meg. A teljesítményét még az ellenfelek is nagyra értékelték, általános volt a vélekedés: szép jövő vár a nehézsúlyú dzsúdósra. Mindez csupán néhány héttel előzte meg a magyar cselgáncs végzetes tragédiáját.

Nagy Miklós Zalaegerszegen született 1940 februárjában, és el sem hagyta a zalai fővárost tizennyolc éves koráig. 1958-ban aztán az „igazi” fővárosba, Budapestre költözött, ipari tanulóként elektroműszerész képesítést szerzett, dolgozni a korszak óriásvállalatánál, az Elektromos Mérőműszerek Gyárában kezdett, és 1960-ban itt keresztezte az életét a cselgáncs. Megismerkedett Pozsár Mihállyal, az MTK dzsúdósával, aki elcsábította egy tréningre a Hungária körútra. Egy évvel később Nagy Miklós felvételt nyert a Budapesti Műszaki Egyetem Elektromérnöki Karára, ennek pedig klubváltás lett a következménye. Ettől kezdve a Közgazdasági Egyetem cselgáncsszakosztályában folytatta sportolói karrierjét. Az első jelentős sikerét 1964-ben érte el, amikor a magyar bajnokságon ezüstérmet nyert a békéscsabai Kristóf János mögött, és a medál mellé első osztályú minősítést is szerzett. De ennél nagyobb visszhangot váltott ki (mi több, egy újságcikk címe is lett), amikor októberben, a Közgazdasági Egyetem aulájában legyőzte az NDK Európa-bajnok óriását, Karl Nitzet. Mindaddig a magyar és a keletnémet bajnokcsapatok összecsapásán egyetlen párharcot sem sikerült nyerni a vendégek ellen, a csapatversenyt követő egyéni tornán pedig mindössze két alkalommal hirdettek ki hazai győzelmet.

Miután befejezte egyetemi tanulmányait, elektromérnöki diplomát vehetett át. Eközben kötelező sorkatonai szolgálati idejére a Budapesti Honvéd csapatához került, s a tatamin is egyre jobban teljesített, a válogatott teljes jogú tagja lett. A sportág addigi történetének egyik legjobb eredményét érte el Prágában, az egyetemi világbajnokságon, és tervezgette a visszatérést a történelmi tett színhelyére. 1966. november 24-én adta hírül csaknem az összes magyarországi napilap: „A Prágában szombaton és vasárnap sorra kerülő nemzetközi cselgáncsbajnokságon négy magyar sportoló vendégszerepel, éspedig Faragó Benjámin (Tatabánya), Bodor Antal (Kecskeméti Dózsa), Kovács János (Bp. Honvéd) és Nagy Miklós (Bp. Honvéd).” A Kovács Ákos szövetségi kapitány vezette csapat azonban nem juthatott el az erőpróba színhelyére, a repülőgép, amellyel utaztak, Pozsony környékén lezuhant. „A csütörtök esti csehszlovákiai repülőgép-szerencsétlenség áldozatai között magyar sportolók is voltak. A cselgáncsválogatott vezetőedzője, Kovács Ákos és négy versenyző, Faragó Benjámin, Bodor Antal, Kovács János és Nagy Miklós utazott volna Prágába a hétvégi kétnapos nemzetközi viadalra. Tragikus halál vetett véget fiatal életüknek, az egész magyar sporttársadalom gyászolja őket. A szerencsétlenségnél életüket vesztett versenyzők a magyar cselgáncssport reménységei voltak, akik sok hazai és nemzetközi sikert arattak ebben a versenyágban” – adta hírül immár valamennyi napilap a címoldalán. Nagy Miklóst szülővárosában, Zalaegerszegen helyezték örök nyugalomra, emlékét azonban ma is őrzik sportágában. A kezdetekben egykori munkahelyén, az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárának kultúrházában rendeztek nemzetközi emlékversenyt, ezzel párhuzamosan Nagykanizsán is regionális viadal viselte a nevét néhány éven át. A hagyományokat 2019-ben Zalaegerszegen élesztették újjá, az egyik legnépesebb hazai utánpótlástorna napjainkban a Nagy Miklós-emlékverseny.

• Judoinfo.hu • Judoinside.com • Arcanum • Sági József: A magyar judosport fél évszázada