Két magyar bajnoki cím
Nagy Ernő kilencéves korában, a Budapesti Spartacus Szentkirályi utcai műhelyében kezdett cselgáncsozni, a korszak egyik legerősebb csapatában jutott évről évre előrébb a korosztályos rangsorokban. 1986-ban, sorköteles fiatalként – és már felnőtt magyar bajnoki érmesként – került a szolnoki Honvéd Kilián SE kötelékébe, majd a sorkatonai szolgálat letöltése után a fővárosi Honvéd szakosztályába igazolt. 1987-ben és 1988-ban érte el sportolói pályafutásának legnagyobb sikereit, mindkétszer az akkor már felnőtt Európa-bajnok Hajtós Bertalant győzte le a magyar bajnoki döntőben, előbb egy ötpontos válldobás kontrával, utóbb egyhangú bírói döntéssel.
A tatami másik oldalán
A válogatott versenyek helyett 1989-től edzősködni kezdett a Honvéd csapatánál, s bár versenyzőként volt még néhány kísérlete (1991-ben magyar bajnoki bronzérmes lett és a Hungária-kupán is próbára tette magát), ettől kezdve az edzői pályán tört előre. 1989-ben kinevezték a Magyar Judo Szövetség utánpótlás szakágvezetőjének, 1997-ben egyik alapítója volt a Judo Diáksport Iskolának, amelyben a Honvéd Küzdősport Centrumban szakképzett edzők által vezetett, kihelyezett testnevelésórák során megismertette a diákokat a küzdősportok, főként a cselgáncs alapjaival. 1999-től a juniorválogatott szövetségi edzője volt, irányításával a 2000-ben megrendezett korosztályos Európa-bajnokságon, majd a világbajnokságon is bronzérmet nyert Hadfi Dániel és Szilágyi László. 2000-ben jelent meg az általa írt szakkönyv, Küzdősportok az iskolai testnevelésben címmel, 2001-ben szerzett diplomát a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Tanszékének sportmenedzser szakán. A Magyar Judo Szövetség elnöksége 2000 decemberében döntött úgy, hogy a következő olimpiai ciklusban Nagy Ernő vezesse a felnőtt férfi válogatottat, 2001 januárjában kezdhette meg szövetségi kapitányi munkáját.
Azt vallom, hogy a magyarok roppant tehetségesek ebben a sportágban. Ha a szakmát sikerül egy közös cél érdekében mozgósítanom, akkor biztos, hogy újabb nagy sikerek elé nézünk. A hazai cselgáncséletben a saját szerepemet katalizátor jellegűnek tartom. Nagy szerep jut majd minden szakembernek. Az edzőink értéket képviselnek, és nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is.
„„
Három és fél év a válogatott élén
Nagy Ernő vezetésével szép sikereket ért el felnőttválogatottunk: 2001-ben, a párizsi Európa-bajnokságon Csizmadia Zoltán bronzérmet nyert, Kovács Antal a müncheni világbajnokságon szerzett ezüstérmet, a magyar válogatott pedig Románia és Törökország legyőzésével az előkelő negyedik helyezést harcolta ki a csapat-Európa-bajnokságon. 2002-ben Ungvári Miklós Európa-bajnok lett, Kovács Antal pedig a dobogó harmadik fokára állhatott, egy évvel később ugyancsak bronz-, 2004-ben pedig ezüstéremmel gyarapította pazar gyűjteményét. Ennek ellenére végül csupán két dzsúdósunk, Ungvári Miklós és Kovács Antal tudta kiharcolni az olimpiai indulás jogát. 2004 júniusában a Magyar Judo Szövetség elnöksége úgy döntött, hogy nem a kapitány, hanem Kovács Antal edzője, Hangyási László kíséri el az athéni olimpiára a két magyar résztvevőt. A döntés miatt Nagy Ernő néhány nappal később lemondott posztjáról, és – amint később kiderült – a sportágtól is eltávolodott.
Forrás
• Judoinfo.hu
• Judoinside.com
• Arcanum
• Sági József: A magyar judosport fél évszázada
