Kovács

János

Kovács János 1957-ben kezdett cselgáncsozni, az Újpesti Dózsa szakosztályában. Az első országos sikert 1960-ban érte el, amikor megnyerte az ifjúsági országos bajnokságot a középsúlyban, amely akkor a 74 kilogrammos súlyhatárt jelentette. A nagy siker válogatottságot, mi több, egy különleges „utazási lehetőséget” is jelentett az újpesti fiatalembernek. „Elutaztak a cselgáncsozók Milánóba, a pénteken kezdődő Európa-bajnokság színhelyére. Ma délelőtt a repülőgépbe Galambos (MTK), Legény (MTK), Vincze (Újpesti Dózsa), Gyebnár (Újpesti Dózsa), Pozsár (MTK) és Dávid (Újpesti Dózsa) szállt be, s kivűlük egy ifjúsági versenyző, a tizennyolc esztendős Kovács János (Újpesti Dózsa), aki életében először képviseli a magyar színeket nemzetközi találkozón. Ez alkalommal másodszor veszünk részt Európa-bajnokságon – mondta dr. Dániel Ernő, a szövetség elnöke. 1959-ben Bécsben még nagyon kezdő színvonalat képviseltünk, s elsősorban a tapasztalatszerzés volt a legfőbb cél. Mind erőnlét, mind technika szempontjából messze voltunk a nemzetközi szinttől, de mindezek ellenére, azon a versenyen is szerepelhettünk volna jobban. Azóta eltelt néhány esztendő, több nemzetközi összecsapáson szerepeltünk a csehszlovákok, illetve a lengyelek ellen, s ez utóbbiakat két alkalommal is legyőztük” – írta a Népsport 1961 májusában, s két nappal később az Esti Hírlap már az örömhírről számolhatott be: „Kovács János második lett az ifjúsági cselgáncs Európa-bajnokságon. Ha felnőtt versenyzőink nem is értek el jelentősebb eredményt eddig a milánói cselgáncs Európa-bajnokságon, az ifjúsági korú Kovács János nevéhez szép eredmény fűződik. A tizennyolc esztendős versenyző pénteken este az ifjúsági abszolút bajnokságban, amely súlycsoport- és minősítés-megkötés nélküli kategória, megszerezte a második helyet az olasz Bonaglio mögött. Az olasz Európa-bajnok egyébként több mint tíz kilóval nehezebb volt a magyar versenyzőnél.”

Ez volt a magyar cselgáncs első érme a világversenyekről, egyben az első Európa-bajnoki medálja is. Kovács János 1961-ben és 1962-ben is ezüstérmet nyert a felnőtt magyar bajnokságon, 1963-ban tagja volt az Újpesti Dózsa Madari, Andrássy, Mercz, Hortobágyi, Protzner, Dávid, Vincze, Kovács összeállítású csapatbajnoki aranyérmes gárdájának is. Azután következett az elkerülhetetlen sorkatonai szolgálat, amelyet az alapkiképzés letöltése után a Budapesti Honvéd versenyzőjeként tudhatott le. A sporteredményei egy időre elmaradoztak, de 1965-ben már kettős győzelmet aratott a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia színeiben a Néphadsereg cselgáncsbajnokságán, 1966-ra pedig visszaküzdötte magát a felnőtt válogatottba. Így lett részese a magyar cselgáncs legszomorúbb eseményének.

1966. november 24-én az esti órákban megrázó hír érkezett a csehszlovák hírügynökségtől: a TABSZO bolgár–szovjet légitársaság Szófiából Budapest és Prága érintésével Kelet-Berlinbe tartó járata Pozsony környékén lezuhant. A fedélzeten tartózkodó valamennyi ember – összesen nyolcvankét személy – szörnyethalt. Az Iljusin IL 18-as repülőgép a rossz időjárási körülmények miatt Pozsonyban leszállt, ám rövid várakozás után továbbindították, a felszállást követően, néhány kilométernyire a várostól a Kis-Kárpátokban egy erdős domboldalnál történt a tragédia. Az utasok között tizenhat honfitársunk volt. Ezen a járaton utazott az erős prágai versenyre a magyar válogatott szövetségi kapitánya, Kovács Ákos, valamint a csapat gerincét jelentő négy dzsúdós: Bodor Antal, Faragó Benjámin, Kovács János és Nagy Miklós is.

„A csütörtök esti csehszlovákiai repülőgép-szerencsétlenség áldozatai között magyar sportolók is voltak. A cselgáncsválogatott vezetőedzője, Kovács Ákos és négy versenyző, Faragó Benjámin, Bodor Antal, Kovács János és Nagy Miklós utazott volna Prágába, a hétvégi kétnapos nemzetközi viadalra. Tragikus halál vetett véget fiatal életüknek, az egész magyar sporttársadalom gyászolja őket. Kovács Ákos, a válogatott keret harmincnégy éves edzője, az állami pénzverő minőségi ellenőre volt, felesége és két gyermeke gyászolja. Faragó Benjámin, a Tatabányai Bányász huszonhat éves sportolója három éve lett tagja a magyar válogatottnak, az egyik legjobb 63 kilogrammos versenyzőnek számított. Bodor Antal, a Kecskeméti Dózsa huszonhárom éves cselgáncsozója többször nyert magyar bajnokságot, az idei Európa-bajnokságon a 70 kilogrammosok mezőnyében a legjobb nyolc között végzett. A huszonhárom éves Kovács János (Bp. Honvéd) nemrégen szerelt le katonai szolgálatából, 1961-ben Milánóban az ifjúsági Európa-bajnokságon ezüstérmet nyert, majd hosszabb időt kihagyott, de az idén újra a legjobbak közé küzdötte magát. A huszonhat éves Nagy Miklós (Bp. Honvéd) az idén szerezte meg a villamosmérnöki diplomát, a nyáron Prágában a főiskolai világbajnokságon a nehézsúlyban az abszolút kategóriában a harmadik helyen végzett, tehetséges, lelkes sportember volt. A Magyar Testnevelési és Sportszövetség Országos Tanácsa és a Magyar Cselgáncs Szövetség az elhunytakat saját halottjainak tekinti” – adta hírül november 26-án a sportnapilap. Kovács Jánost családtagjai, rokonai, barátai és sporttársai 1966. december 13-án kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben.

• Judoinfo.hu • Judoinside.com • Sági József: A magyar judosport fél évszázada • Arcanum