Keserű

László

Keserű László „családi okok miatt” találkozott a cselgánccsal: nagybátyja a korszak egyik legsikeresebb edzőjével, Króner Ferenccel dolgozott együtt, ők alapítottak egy dzsúdó egyesületet Pestlőrincen, és 1958-ban már az első látogatás elvarázsolta az akkor tizenöt éves kisfiút. A lőrinci csapat hamarost beolvadt a Budapesti Honvédba, Keserű László – aki az évek során elnyerte a Konyak becenevet – öles léptekkel haladt előre a dzsúdós ranglétrán. 1963-ban már érmes volt a felnőttek bajnokságán, de végül öt évvel később, 1968-ban jött el az ő ideje: mindent megnyert, amit hazai szinten lehetett, ő lett a félközépsúly magyar bajnoka, megnyerte a Hungária-kupát és a Magyar Népköztársasági Kupát is, emellett ezüstérmet nyert a varsói és a linzi A-kategóriás tornán. Moszkvában a dobogó harmadik fokára állhatott, így ő képviselhette a magyar színeket a lausanne-i Európa-bajnokságon. „Nem kísérte nagyobb szerencse a félközépsúlyú Keserű szereplését. Kiváló formában kezdett. Első ellenfele a francia Gailov volt, akit bírói döntéssel legyőzött. A jugoszláv Blaitch is csak három percig tudta magát tartani, Keserű fojtásfogással nyert. Az elődöntőbe jutásért az NDK-beli Schröder ellen bírói döntéssel kikapott” – állt a korabeli Népsport beszámolójában. A legjobb nyolc közé jutás Európa-bajnoki hetedik helyezést ért, és az élete egycsapásra megváltozott. No nem a sikernek számító eredmény miatt: hosszas tépelődés után klubot váltott, a VM Egyetértés szakosztályában folytatta, és még sikerült kiharcolnia az indulás jogát az 1969-es belgiumi Európa-bajnokságra is, de Oostende már nem tartogatott számára emlékezetes szereplést.

„A sport kegyetlen játék. Sokszor a legjobb barátoknak kell megvívniuk egymással. Egyetlen helyért a csapatban vagy éppen az utazó keretben. És valakinek mindig le kell maradnia! Bármekkora erőfeszítéssel készült is a nagy eseményre... Keserű László, a Bp. Spartacus középsúlyú cselgáncsozója az elmúlt hetekben fenékig ürítette e kegyetlen élmény méregpoharát. A feszült tatai pillanatok, amikor a szakvezetők közzétették a névsort: akik utaznak a berlini Eb-re – számára a végső bizonyosságot jelentették. Mert előre érezte: veszített. Az edzőtáborozás előtt hiába kereste a nevét abban a nyilatkozatban, amelyben a vezetők megnevezték a kiküldetés várományosait. – Attól kezdve egyre csak az járt az eszemben, nincs értelme a hajtásnak. Elment a kedvem és a töprengés kivette belőlem az erőt. Nem tudtam kellően koncentrálni, elveszítettem a Budapest-bajnokságot. Egykedvű, figyelmetlen lettem, emiatt az egyik edzésen buta sérülést szenvedtem...” – idézte fel a Népsport az újra klubot, no és súlycsoportot váltó sportoló vívódását. Tegyük hozzá: a barát és kihívó, aki elvette a középsúly indulási jogát Ipacs László volt, aki két évvel később már Európa-bajnoki dobogóra állhatott, és a müncheni olimpián is képviselhette a magyar színeket. Keserű Lászlónak viszont nem sikerült visszaverekednie magát a válogatottba. A Spartacus színeiben 1971-ben nyert MNK-t, 1973-ban még dobogós volt a Hungária-kupán, de a sérülések és két operáció után, kedvét vesztve 1974-ben a búcsú mellett döntött.

A pályafutása során nagyszerű edzők kezei alatt fejlődhetett, mestere volt Saáry József, aki az első Magyarországon járt japán mestertől, Szaszaki Kicsiszaburótól tanult, Króner Ferenc, Gyebnár Ferenc és Horváth István, így aztán Keserű László is edzősködni kezdett. 1982-ben a Testnevelési Főiskolán szerzett edzői diplomát. Edzőként nagy figyelmet fordított a formagyakorlatokra, ebben a szakágban olyan neves tanítványai voltak, mint Horváth Zoltán, Tomszer Miklós, Sulányi Péter, Jobbágy István, Pados Róbert Béla vagy Járdán Tamás. Sportvezetőként tagja volt az Országos Dankollégiumnak, vezette a Budapesti Dankollégiumot, tíz esztendőn át vezette az ODK vizsgabizottságát, oktatófilmet készített két formagyakorlatról (Nage-no kata és Katame-no kata). Az évek során tagja volt a Magyar Judo Szövetség elnökségének is, a hetedik danos dzsúdó nagymester sportágért végzett munkáját 2003-ban a Magyar Judóért kitüntetés ezüstfokozatával ismerték el.

• Európa-bajnoki 7. helyezett (1968, Lausanne, 70 kg) • Magyar bajnok (1968, 70 kg)

• Judoinfo.hu • Judoinside.com • Arcanum • Sági József: A magyar judosport fél évszázada