Út az Európa-bajnokságig
Keserű József bátyját, Lászlót követve 1960-ban kezdte tanulni a cselgáncs alapjait, és korosztályról korosztályra haladva gyűjtögette a magyar bajnoki érmeket. Tagja volt az ifjúsági, a junior-, majd a felnőttválogatottnak is. Részt vehetett három alkalommal a junior-Európa-bajnokságon, 1979-ben pedig a felnőttek kontinensbajnokságán is.
„A huszonhat éves Keserű József a Bp. Spartacus versenyzője, Eb-újonc. Évekig sérülések és súlycsoportproblémák akadályozták képességei kibontakoztatásában. Most mindkét gátló körülmény megszűnt, az előbbi a jószerencse, az utóbbi a 78 kilós súlycsoport bevezetése következtében. Technikailag képzett, különösen földharcban félelmetes, érett, tudatos, tisztán dolgozó cselgáncsozó” – írta róla a korabeli Képes Sport a brüsszeli kontinenstorna előtt.
Az Európa-bajnoki bemutatkozás öt szikrázóan kemény mérkőzést hozott számára, de két győzelmével és három vereségével végül nem sikerült bejutnia a legjobb nyolc közé. Utóbb kiderült: ez volt az első, egyben utolsó felnőttvilágversenye, 1980-ban ugyanis szögre akasztotta a dzsúdókabátot.
A válogatott szövetségi kapitánya
Persze, csak sportolóként búcsúzott, hiszen nyomban az edzők közé lépett. 1981 és 1986 között a juniorválogatott szövetségi edzője volt, majd 1986 és 1989 között a felnőttek szövetségi kapitányaként dolgozott. Keserű József irányítása alatt a junior- és felnőttválogatott összesen huszonhárom érmet gyűjtött össze a világversenyeken, világbajnokságokon és Európa-bajnokságokon. Szakedzői diplomáját 1982-ben vehette át a Testnevelési Főiskolán. Egyesületi edzőként is több mint három évtizeden át tevékenykedett: 1984 és 1986 között a Budapesti Honvéd, 1994 és 2000 között a Budapesti Spartacus, 2000 és 2020 között pedig a Józsefvárosi DSE vezetőedzője volt. Klubedzőként legnagyobb sikerének Hajtós Bertalan második Európa-bajnoki címét tartja, amelyet a Szpari dzsúdósaként 1998-ban, tizenkét évvel az első arany megszerzése után ért el.
Egy edző nem lehet elégedett, mert az kudarchoz vezet. A siker egy tény, egy boldogsághormon, aminek örülni kell. De másnap a siker mögött bujkáló hibák mutatják meg az utat a további sikerekhez. Az útkeresés, a napi megújulás egy nehéz batyu, aminek cipeléséhez erősnek kell maradni.
„„
Sportvezetői feladatok
Keserű József a sportági vezetők között is fontos feladatokat látott el: 1993 és 1997 között a Magyar Judo Szövetség technikai igazgatójaként koordinálta a válogatott keretek versenyeztetését, a hazai nemzetközi versenyek szervezését és lebonyolítását. 1998 és 2000 között az MJSZ edzőbizottságának elnökeként dolgozott, 1994-től 2004-ig az Országos Dankollégium elnökhelyettese volt, részt vett a cselgáncs technikai oktatásának kialakításában, a hivatalos övvizsgaanyag összeállításában – amely könyv formájában és mozgóképes anyagként is elérhetővé vált –, de feladatai voltak a vizsgáztatás országos szintű szervezésében is. 2017 és 2020 között az Országos Dankollégium titkáraként vállalt szerepet. 2000-ben tanítványával, Hajtós Bertalannal alapította meg a Rákosvidéke Hajtós Diáksport Egyesületet, amelynek 2022-ig volt az elnöke. A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Tanszékén 2004-ben sportszervező-menedzser diplomát vehetett át.
Dzsúdó a paralimpián
Az ezredfordulóig Magyarországon nem volt nyoma a paralimpiai mozgalomban a látássérült cselgáncsnak, Keserű József 1999-ben vállalta a feladatot, hogy a sydney-i paralimpia kvalifikációs versenyeire felkészít két sportolót.
„Többen megmosolyogtak, hogy az én szakmai múltammal látássérült dzsúdósokat készítek fel. De aztán felépítettünk valamit, nevezhetjük úgy is, hogy kivívtuk az elismerést a munkánkkal, az eredményeinkkel” – fogalmaz erről az időszakról. 2000-ben Vincze Gábor bronzérmet nyert, Biró Norbert az ötödik helyen végzett a paralimpián. 2004-ben, Athénban már három érmest ünnepelhettünk: Nagy Sándorné Szabó Nikolett, Vincze Gábor és Biró Norbert is a dobogó harmadik fokára állhatott. 2008-ban, Pekingben Szabó Nikolett és Papp Gábor ötödik helyezést ért el, 2012-ben, Londonban aztán Szabó Nikolett második paralimpiai bronzérmét is begyűjtötte.
Keserű József 2000 és 2013 között volt a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) cselgáncs szövetségi kapitánya, a paralimpiai sikerek mellett számos világ- és Európa-bajnoki érmet (összesen huszonegy medált) és helyezést is gyűjtöttek tanítványai. 2002-től a Fogyatékkal Élők Budapesti Sportszövetségének elnöke, 2005 és 2013 között az MPB elnökségi tagja, 2005 és 2010 között pedig ő vezette az MPB edző bizottságát. 2008-ban FONESZ-diplomát szerzett, Fogyatékos személyek sportjának kiegészítő szakirányú ismereteiből.
Elismerései
A hetedik danos dzsúdónagymester magas színvonalú, áldozatos munkáját jó néhány elismeréssel jutalmazták: 1998-ban edző munkájáért Honvédelmi Miniszteri Dicséretben részesült, 2000-ben a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztet, 2004-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet vehette át, 2016-ban Miniszteri Szakmai Elismerést kapott a riói paralimpia magyar sikerei után, 2024-ben vehette át a Magyar Judo Szövetség legrangosabb elismerését, a Magyar Judóért kitüntetés arany fokozatát.
Forrás
• Sági József: A magyar judosport fél évszázada
• Arcanum
• Judoinfo.hu
• Judoinside.com
