Szupersztárok ütötték el az olimpiai álmától
Hangyási László tizenkét éves bajai srácként a MEDOSZ csapatában a későbbi mesteredző, Gyuró László kezei alatt ismerkedett meg a cselgánccsal, és mindjárt magyar bajnoki aranyérmet nyert a serdülők közt. Szép lassan haladt előre a ranglétrán, és ahogyan teltek az évek, egyre közelebb került a világ élmezőnyéhez. 1976-ban bronzérmet nyert a lengyelországi junior Európa-bajnokságon – de ebben már a Honvéd edzőinek kéznyoma is benne volt, hiszen Hangyásit a sorkatonai szolgálata idején a BHSE dzsúdótermébe vezényelték. Alig tért vissza Bajára, máris hívta egy másik nagy budapesti klub, az Újpesti Dózsa, amelynek színeiben bekerült az 1979-es párizsi világbajnokság indulói közé. A sorsolás kibabrált vele, hiszen már a második körben útjába sodorta súlycsoportja szupersztárját, a japán Fudzsiit, aki Párizsban gyűjtötte be pályafutásának negyedik világbajnoki aranyát. A vigaszágon egy másik nagy csillag következett, a dél-koreai Pak, aki Fudzsii uralkodása után vette át a világbajnoki címet. Sok múlt ezen a két párharcon, a helyezetlenül végző Hangyási László így nem került közelebb a moszkvai olimpiai induláshoz.
Egy ígéretes karrier vége, és egy másik kezdete
A nagy csalódás után sikerült felállnia a padlóról, 1980-ban megszerezte első felnőtt magyar bajnoki címét, 1981-ben a debreceni Európa-bajnokságon bejutott a legjobb tizenkettő közé, utazhatott a maastrichti világbajnokságra is, pechjére a friss olimpiai bronzérmessel kellett meccselnie. A kiesésnél is nagyobb fejtörést okozott, hogy térdműtét várt a huszonöt éves dzsúdósra. Utóbb már elmondhatjuk, ez a sérülés véget is vetett ígéretesen rajtoló sportolói karrierjének. Minden rosszban van valami jó: Hangyási nem szakadt el a cselgáncstól, 1983-ban megkapta első edzői megbízatását Szekszárdon, a Dózsánál, és amolyan játékosedzőként 1984-ben tatamira lépett a magyar bajnokságon, és „hobbiból” megszerezte a második bajnoki címét. A szárnyait bontogató edzőre lecsapott a Honvéd, szőnyegedzőként két éven át Hajtós Bertalan felkészülését is segítette, aki 1986-ban Európa-bajnoki aranyérmes lett. Abban az évben az egykori bajai dzsúdós ismét költözködött, ezúttal Paksra, ahol az Atomerőmű SE keresett edzőt formálódó versenyzői csapata mellé. Ez lett aztán a végállomás is. Akkor is edzéseket tartott a városban, ha valamelyik korosztályos válogatott munkáját irányította, vagy amikor 1993 és 1996 között ő volt a szövetségi kapitány.
Atom Antival alaposan meglepték a világot
De ne rohanjunk ennyire előre! 1987-ben szerzett szakedzői diplomát a Testnevelési Főiskolán, a nevét pedig 1992-ben tanulta meg az ország, amikor húszesztendős tanítványa, Kovács Antal váratlanul olimpiai bajnok lett Barcelonában. Kovácsnak már voltak szép utánpótlás-eredményei, de senki sem számított ilyen átütő sikerre. Egy évvel később, 1993-ban a hamiltoni világbajnokságon a Kovács Antal, Hangyási László páros bizonyította, hogy a barcelonai siker nem csak egy kifutott eredmény volt: „Atom Anti” az olimpiai arany után a világbajnoki címet is begyűjtötte. Mindkét arannyal történelmet írt, ötkarikás elsőséget azóta sem tudott más szerezni az országnak, világbajnoki címet is csak egyet, és az is Hangyási-tanítvány volt. A nagy sikerek után érkeztek az elismerések: a nemzetközi szövetségtől Hangyási megkapta a hatodik danfokozatot, vagyis a piros-fehér övet, ami csak a nagymestereknek jár, és ugyancsak 1993-ban átvehette a mesteredzői oklevelet is Budapesten, Pakson a város díszpolgára lett.
Parádézó tanítványok
Felsorolni is nehéz lenne azt a sok kiemelkedő nemzetközi sikert, amit Hangyási László elért tanítványaival, a legfontosabbak közé tartozik Kovács Antal további útja, aki pályafutása során négy olimpián szerepelhetett, az olimpiai és vb-arany mellé egy világbajnoki ezüstöt és hat Európa-bajnoki érmet is gyűjtött. Vagy éppen Braun Ákos parádés éve: a visszavonult válogatott versenyzőt – aki hajszállal maradt le az athéni olimpiai indulásról – Hangyási mesternek sikerült visszaédesgetnie a csapatba, a 73 kilogrammos dzsúdós pedig 2005-ben tarolt, megnyerte az Európa-bajnokságot és a világbajnokságot is, ő lett az Év sportolója Magyarországon. Ugyancsak nagy karriert futott be Bor Barna, aki világbajnoki ezüstéremig, négy Európa-bajnoki medálig jutott, és ugyanúgy olimpiai résztvevő lehetett, mint a világbajnoki ötödik helyezett Csoknyai László vagy a Grand Slam-győztes Cirjenics Miklós. Csősz Imre és Mészáros Anett pályafutásában is meghatározó volt a Hangyási Lászlónál töltött időszak, előbbi ekkor lett Európa-bajnok, utóbbi ekkor szerezte meg első világbajnoki és első Európa-bajnoki érmét.
Második magyarként kapott kilencedik danfokozatot
Hangyási László munkáját rengeteg elismerés kísérte, tucatnyi alkalommal lett az Év edzője a Magyar Judo Szövetségnél vagy Tolna megyében, 2005-ben a Nemzetközi Judo Szövetség a nyolcadik, 2023-ban pedig a kilencedik danfokozatot adományozta neki (Magyarországon rajta kívül csak a sportág meghonosításában kiemelkedő szerepet játszó Galla Ferenc professzor jutott el ilyen magas övfokozatig). Az MJSZ-től átvehette a Magyar Judóért kitüntetés arany fokozatát (2006), a magyar edzők közül pedig elsőként kapta meg az Európai Judo Szövetség Edzői Kiválóságok Díja (Coach Distinction Award, 2008) nevű elismerését. 2023 decembere óta Hangyási László nevét viseli az Atomerőmű SE dzsúdószakosztályának otthont adó regionális edzőközpont Pakson.