Dzsúdó, szertorna, majd újra dzsúdó
Gyuró László már tizenkét évesen dzsúdózni járt Baján, de az egyesületen kívüli, önszerveződő csoportos foglalkozásokat hamar a szertornára cserélte, és ez is maradt a fókuszban nála egészen az érettségiig. Szakmát tanulni 1960-ban Kecskemétre költözött, ahol ismét rátalált a cselgáncs: a Kecskeméti Dózsa későbbi mesteredzője, Varga András karolta fel a bajai fiatalt, aki egészen a harmadosztályú területi bajnokság aranyérméig jutott. Amikor visszatért Bajára, fejébe vette, hogy hivatalos kereteket teremt a sportágnak, a tanácsházáról aztán a Bajai Fatömegcikk SE nevet viselő klubhoz irányították, amelynek 1969-es megszűnéséig működött a dzsúdószakosztálya. Következett a Bajai ÁG MEDOSZ SK, majd a Bajai SK, a kétezres években pedig a Mogyi-Bajai Judo Club, amelyekben Gyuró László válogatott versenyzőket, olimpikont és későbbi mesteredzőt is útjára indított.
Hetedik danos mester
Az első edzői fokozatot a Kecskeméten töltött évei során szerezte meg, 1971-től volt főállású edző, majd szakedzői diplomát szerzett a Testnevelési Főiskolán. Tanítványai közül Hangyási László – igaz, már nem bajai színekben – versenyzőként országos bajnoki címig, válogatottságig jutott, később maga is mesteredző lett, mi több, a magyar cselgáncs eddigi legeredményesebb edzője, az egyetlen olimpiai aranyérmes Kovács Antalnak, és a sportág két magyar világbajnokának, Kovács Antalnak, illetve Braun Ákosnak a mestere. Ugyancsak Gyuró László tanítványa volt Pekli Mária, aki Európa-bajnoki ezüstérmes, világbajnoki ötödik helyezett lett, és két olimpián, Barcelonában és Atlantában képviselhette a bajai és a magyar színeket (Pekli Mária 2000-ben, Sydneyben már ausztrál zászló alatt nyert ötkarikás bronzérmet). Óriási érdemei vannak abban, hogy Baján gyökeret vert a cselgáncs, és az ország egyik legerősebb klubja napjainkig ad válogatottakat. 1991-ben vehette át mesteredzői diplomáját, 2005-ben hetedik danos mesterré léptetett elő a Magyar Judo Szövetség Országos Dankollégiuma, 2014-ben Baján Életműdíjban részesült, 2024-ben róla nevezték el a Mogyi-Bajai Judo Club sportcsarnokát. 2025 májusában veszítette el a magyar sport, a bajai köztemetőben kísérték utolsó útjára.
Forrás
• Judoinfo.hu
• Judoinside.com
• Sági József: A magyar judosport fél évszázada
• Arcanum
• Jochapress