Gránicz

Éva

Alig négy hónappal azután, hogy betette a lábát a Budapesti Spartacus Szentkirályi utcai edzőtermébe már felnőtt magyar bajnoki aranyérmet akasztottak a nyakába. Gránicz Éva (a korabeli sajtóban gyakran Gránitz Évaként emlegették) mindössze tizennyolc éves, amikor 1984 őszén a súlylökés és a diszkoszvetés helyett a cselgáncs mellett tette le a voksát. Jól tette, mert a magyar női dzsúdó óriása lett, és nem csupán azért, mert a legnagyobb kategóriákban, az abszolútban (open-kategória), illetve a +72, később +78 kilogrammban szerepelt. A hölgyek között a mai napig ő a bajnoki rekorder, tizenkét alkalommal állhatott fel a dobogó legfelső fokára, de a nemzetközi színtéren is többször letette a névjegyét.

Magyar bajnoki címek ide vagy oda, a dzsúdótechnikákat időbe tellett magas szinten elsajátítani, így az első komolyabb nemzetközi sikerekre várnia kellett. A kezdeti „szparis-évek” (ahol Króner Ferenc edző egyengette az útját) után Gránicz Éva 1990-ben egyesületet váltott, ettől kezdve a Budapesti Honvéd SE színeiben gyűjtögette az eredményeket (olyan mesterek segítségével, mint Patek Károly, Moravetz Ferenc vagy Ozsvár András). Az első A-kategóriás medált 1991-ben Szófiában gyűjtötte be, a bronzérem mellé az évek során három aranyat, egy ezüstöt és további három bronzot rakott a világkupa-sorozatban, az Európa-bajnokságokon négy alkalommal is egyetlen lépésnyire volt a dobogótól, de Prága, Birmingham, Hága és Wroclaw sem hozott szerencsét, mind a négy alkalommal ötödik helyen zárt. A hamiltoni világbajnokságon szerepelt a legjobban, hetedik volt a +72 kilogrammosok között 1993-ban.

Mami – ahogyan a sportágban becézték – két olimpiára jutott el, de négynek futott neki. 1992-ben, a magyar cselgáncs „aranyolimpiáján” (amelyen Kovács Antal arany-, Hajtós Bertalan és Csák József ezüst-, Csősz Imre pedig bronzérmet nyert) csak a későbbi ötkarikás aranyérmes kínai Csuang Hsziao-jan, illetve a későbbi bronzérmes német Claudia Weber tudta legyőzni, így hetedik lett. Abban az esztendőben ő lett az Év női cselgáncsozója. Négy évvel később, Atlantában egy papírforma-győzelem után két vereséget szenvedett, így a végelszámolásnál kilencedikként jegyezték fel. Nekifutott a sydneyi olimpiának is, az utolsó kvalifikációs viadalon, a wroclawi Európa-bajnokságon azonban a +78 kilogrammban nem jutott el az érmes csatákig, így nem tudta kiharcolni részvételt. Némi vigaszt jelentett számára, hogy két nappal később, az open-kategóra már „tét nélküli” küzdelmeiben 34 évesen is az éremért léphetett tatamira, és végül ötödik helyezéssel zárta pályafutását.

Zárta volna... Ha Nagysolymosi Sándor, a kecskemétiek edzője 2003-ban nem csábítja vissza a tatamira. Magyarország rendezett először Európa-bajnokságot a veterán dzsúdósoknak. Gránicznak olyan jól ment, hogy a nap végén az Európa-bajnoki dobogó legfelső fokán állhatott, végre neki szólt a Himnusz. A visszatérés örömére komolyabb terveket is szőttek a kecskeméti műhelyben, Mami az athéni olimpia előtt még a varsói világkupán is próbálkozott, de végül – immár 38 évesen – végleg letett a folytatásról. A sport mellett nem felejtkezett el a tanulásról sem, 1991-ben szerzett szakedzői diplomát a Testnevelési Főiskolán, és a harmadik danos dzsúdómester a papírját a gyakorlatban is használta, 1993-tól edzőként is dolgozott szeretett sportágában, tanítványai közül a legbüszkébb Bősz Anett sikereire volt, aki nemcsak a dzsúdóteremben jutott magasra, országgyűlési képviselő, majd főpolgármester-helyettes lett. A szupererős Mami a kihívásoktól sem tartott, előfordult, hogy kikacsintott a dzsúdósportból: az 1998-as nemzetközi szkander versenyen például mindkét karjával érmet szerzett.

• Olimpiai 7. helyezés (1992, Barcelona, +72 kg) • Olimpiai 9. helyezés (1996, Atlanta, +72 kg) • Világbajnoki 7. helyezés (1993, Hamilton, open) • Négyszeres Európa-bajnoki 5. helyezés (1991, Prága, open; 1995, Birmingham, open; 1996, Hága, +72 kg; 2000, Wroclaw, open) • Tizenkétszeres magyar bajnok (1985, +72 kg; 1987, +72 kg; 1987, open; 1991, +72 kg; 1992, +72 kg; 1993, +72 kg; 1994, +72 kg; 1995, +72 kg; 1996, +72 kg; 1997, +72 kg; 1999, +78 kg; 2004, +78 kg) • Veterán Európa-bajnok (2003, Kecskemét, +78 kg)

• Sági József: A magyar judosport fél évszázada • Judoinside.com • Judoinfo.hu • Arcanum