Judo
Mesteredző

Galla
Ferenc

Az egykori cselgáncsozó, Dr. Galla Ferenc a tatamin nem hivatalos és hivatalos magyar bajnoki címet is szerzett. Utóbb, egy korszakot meghatározó szakemberként, számos, a sportágban iránytűként szolgáló kiadványt írt. A dzsúdósport mesteredzője, továbbá az első piros öves nagymestere.

Születési hely
Tokodaltáró
Születési idő
1929. jún. 17.
Halálának ideje
2018. dec. 15.
Halálának helye
Budapest
Olimpia
Világ­bajnokság
Európa-bajnokság

A magyar dzsúdósport úttörője

Galla Ferenc huszonhárom évesen, a Testnevelési Főiskola hallgatójaként lépett tatamira az első nem hivatalos magyar bajnokságon, és középsúlyban aranyérmes lett. Egy évvel később, 1953-ban ismét ő volt a súlycsoport legjobbja, ezúttal már hivatalosan is magyar bajnok lett, mi több, abban az évben megszerezte az első danfokozatot is, vagyis felköthette a fekete övet. Más területeken is úttörő volt a sportágban, a magyar cselgáncs rengeteget köszönhet neki. Bár a versengéssel 1956-ban felhagyott, de az Iparitanulók Sportkörében (ISK) már 1954-től edzéseket tartott. „Igen sürgősen, alapos és körültekintő munkával ki kell dolgozni a sportág szakembereinek azokat a modern, tudományos elveken nyugvó edzésmódszereket, amelyeken ma már ökölvívóink, birkózóink is haladnak. El kell jutnunk odáig, hogy a bemutatókon oly nagyszerű, látványos dobásokat a versenyeken is tudják alkalmazni sportolóink. Ehhez a technikai képzettségnek párosulnia kell a sokoldalú taktikai érzékkel és a kifogástalan erőnléttel. A sportág fejlődése érdekében tudjunk és ne szégyelljünk bárkitől tanulni” – írta nyílt levelében 1958-ban, immár a Cselgáncs Szövetség edzői tanácsának elnökeként. A testnevelő tanári diploma megszerzése után maradt a TF kötelékében, tanársegédként is sokat tett azért, hogy elinduljon az első szakedzői képzés a sportágban. 1963-ban Galla Ferenc és Nádai Pál szerezték meg az első cselgáncs szakedzői végzettséget a TF-en.

Első szakkönyve az edzők nélkülözhetetlen segédeszköze

1959-ben megjelent első szakkönyve, a Cselgáncs, amelynek társszerzője Kovács Ákos és Purman János volt. „A mű kimagasló érdeme, hogy nemcsak bőséges gyakorlatanyagot ad, hanem a nemzetközi szakirodalomban is első ízben tárgyalja a cselgáncs-edző feladatait. Rövid történeti visszatekintés után részletes tájékoztatót ad a korszerű oktató-nevelő munkához. Jól csoportosították a szerzők a különböző rávezető gyakorlatokat, és sok segítséget adnak – különösen a vidéknek – a mintaedzéstervek közzétételével. A több száz képpel illusztrált technikai rész új fogásokra nem tér ki, de az ismereteket többféle változatban is tárgyalja. A tetszetős kivitelben megjelent új cselgáncs-szakkönyv minden bizonnyal elnyeri majd az olvasók tetszését, különösen az edzők számára nélkülözhetetlen segédeszköz” – írta róla a korabeli Népsport.

Egy fontos döntés: cselgáncs az iskolai oktatásban

Dr. Galla Ferenc nagy energiákat mozgósított a TF-en és a sportágban egyaránt. A főiskolán 1969-től már docensként dolgozott, 1981-ben summa cum laude doktori címet szerzett, 1984-től pedig már tanszékvezetőként felelt a küzdősportok oktatásáért. Jó néhány küzdősportot oktatott, és jelentős szerepet játszott több távol-keleti harcművészeti ág magyarországi elfogadtatásában. A Magyar Judo Szövetségben is fontos pozíciókat töltött be, éveken át volt az Országos Dankollégium és az edzőbizottság elnöke. Edzősködött az Újpesti Dózsa csapatánál, 1971-ben vehette át a mesteredzői oklevelét, másodikként a honi cselgáncsedzők közül. A 70-es évek közepétől a TFSE színeiben már gyerekeknek is oktatta a dzsúdót, nagy része volt abban, hogy tíz éves korra leszállították a versenyzési korhatárt. Ugyancsak óriási szerepe volt abban, hogy a cselgáncs az iskolai oktatásba is bekerülhessen, erre a nyolcvanas évek végén Pakson került sor először. Néhány évvel később éppen egy paksi dzsúdós, Kovács Antal szerezte meg a sportág első olimpiai és első világbajnoki aranyérmét. Véletlen lenne?

Az első piros öves nagymester

Számos szakkönyv (például Önvédelem, A cselgáncs, második átdolgozott kiadás, Cselgáncs sportról fiataloknak) szerzője volt, az 1969-ben megjelent Cselgáncs és önvédelem című könyve Ezüstgerely-díjat érdemelt, az 1973-ban Horváth Istvánnal közösen összeállított Judo övvizsgák című szakkönyve pedig évtizedeken át volt a sportág iránymutató kiadványa, dzsúdósok ezrei szereztek a könyvben lefektetett kritériumok alapján különféle színes öveket. Megkapta a sportág hazai legrangosabb elismerését, a Magyar judóért kitüntetés arany fokozatát, 2009-ben a Nemzetközi Judo Szövetség dr. Galla Ferenc nyolcvanadik születésnapjára a több mint ötvenéves kiemelkedő gyakorlati és elméleti tevékenysége elismeréseként a kilencedik danfokozatot adományozta, így sportága első piros öves nagymestere lett. 2018-ban hunyt el.

Forrás

• Arcanum • Judoinfo.hu • Tf.hu

Egyesületei

1952 — 1959
TF Haladás
Budapest