Csiszolatlan gyémánt az alagsorban
Az Úttörő Stadion csöppnyi alagsori műhelyében talált csiszolatlan gyémántra Fülöp Sándor edző: a kis Csizmadia Eszter már 11 évesen, 1989-ben magyar bajnoki címet nyert az úttörők közt. A következő két évben övé lett a serdülő korcsoport bajnoki aranya, majd tizenöt esztendősen megszerezte az első felnőtt egyéni bajnoki aranyát – ekkor már a Margitszigeti Atlétikai Centrum dzsúdósa volt, anélkül, hogy egyesületet váltott volna – a rendszerváltás után a margitszigeti klub elbúcsúzott a kommunista időket idéző elnevezéstől. Csizmadia egyedülálló rekord tulajdonosa, hiszen viszonylag rövid pályafutása alatt sorozatban nyolcszoros magyar bajnok, ráadásul ugyanabban a súlycsoportban (az 1998-as szabályváltozások során a 61 kilogrammot 63-ra módosították).
Az első magyar EYOF-győztes
Egy másik sporttörténeti siker is Csizmadia Eszter nevéhez fűződik, ő nyerte a magyarok közül az első aranyérmet a sportágban az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválok (EYOF) történetében, 1993-ban a hollandiai Valkenswaardban. 1996-ban igazolt át a BHSE csapatához, ahol Moravetz Ferenc, Csuka Zoltán és Csikesz Csaba edzők kísérték végig az útján. A korosztályos nemzetközi tornagyőzelmek után a kilencvenes évek második felére alapemberré vált a magyar válogatottban. A legnagyobb sikereket 1999-ben érte el, előbb bronzérmet szerzett a Palma de Mallorcán megrendezett Universiadén, majd ragyogó formában szerepelt a birminghami vb-n. Legyőzte a pánamerikai bajnok Garciát Puerto Ricóból, a kínaiak Ázsia-bajnokát, Szün Hsziao-fangot, az olimpiai ezüstérmes lengyel Szczepanskát és az egy évvel később, Sydney-ben olimpiai bajnok francia Vandenhendét is az elődöntőig vezető úton. A világbajnok japán Maeda Keiko állította meg, ellene azon a napon senkinek sem volt esélye. A bronzérem viszont járt volna neki, de a hazai rendezésű vb-n a britek indulója, Karen Roberts felé lejtett a tatami.
Peches olimpia
Kétszer az Év női cselgáncsozója Magyarországon
A birminghami világbajnoki ötödik helyezés olimpiai részvételt ért, no és egy megtisztelő címet, őt választották az Év női cselgáncsozójának. 2000-ben, a sydneyi olimpián nem sikerült maradandót alkotnia, az amerikai Schutz elleni vereség azonnali kiesést jelentett, de a katonai világbajnokságon elért bronzérem után ismét ő lett az év dzsúdósa. 2001-ben cselgáncs szakedzői diplomát szerzett a TF-en, amely abban az időben a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara volt. A harmadik danos mester huszonnégy évesen, 2002-ben szerepelt utoljára a tatamin, de napjainkban is gyakran öltözik át dzsudogiba, gyerekekkel ismerteti meg szeretett sportágát.
Legjobb eredményei
• Olimpiai 18. helyezés (2000, Sydney, 63 kg)
• Világbajnoki 5. helyezés (2000, Birmingham, 63 kg)
• Kétszeres Eutópa-bajnoki 7. helyezés (1998, Oviedo, 63 kg; 1999, Pozsony, 63 kg)
• Universiade 3. helyezés (1999, Palma de Mallorca, 63 kg)
• Katonai világbajnokság 3. helyezés (2000, Den Helder, 63 kg)
• Nyolcszoros magyar bajnok (1993, 61 kg; 1994, 61 kg; 1995, 61 kg; 1996, 61 kg; 1997, 61 kg; 1998, 63 kg; 1999, 63 kg; 2000, 63 kg)
Felhasznált irodalom
• Judoinfo.hu
• Judoinside.com
• Sági József: A magyar judosport fél évszázada
• Arcanum