Szabó

Károly

Szabó Károly gyermekkorától jó sportoló volt, különösen szertornában. Bátorsága arra predesztinálta, hogy a veszélyt keresve a vitorlázórepülésnél és ejtőernyőugrásnál kössön ki. A vitorlázórepülőknél ismerte meg későbbi feleségét, Marikát. A sorkatonai szolgálatának letöltése után az egyik barátja unszolására átpártolt az evezésre. Mivel túlságosan későn kezdte, versenyzőként már nem volt esélye nemzetközi sikerekre. Edzője, Váry Gábor azonban látva az edzői munka iránti affinitását, abba az irányba orientálta. Marika is követte az evezőssportba, és kiváló nevelőedző vált belőle, akitől a legtehetségesebb fiatalok felkerültek Károlyhoz.

Már edzői karrierje elején találkozott azzal az evezőssel, és egyben talán legkedvesebb tanítványával, akivel legnagyobb sikereiket közösen érték el, és mindvégig kitartottak egymás mellett. Sőt, Ambrus Mariann tragikusan korai halála után (2007-ben hosszú, súlyos betegségben hunyt el ötvenegy éves korában) emlékének megőrzésére vándordíjat alapított. Szabó Károly kezdeményezése a magyar evezés legendájának állít emléket, és példaként szolgálhat a jelen és a jövő edzőinek és tanítványainak, hogy hogyan kell kiállni egymás mellett jóban, rosszban.

Az ergométeres edzésmódszer úttörője volt. Az 1970-es években egy luzerni versenyen tapasztalta, hogy néhány evezős egy biciklikerékre felszerelt ellenállással próbálkozott edzeni. Hazaérkezésekor egy mérnök barátjával konstruáltak egy ilyen szerkezetet. A későbbiekben az ergométerezés az evezősök felkészülésének fontos eszközévé vált. Első szakmai elismerését 1975-ben az év ifjúsági sportolója címet elnyert Ambrus Mariann neveléséért kapta. A nemzetközi elismertségét is fémjelzi, hogy 1975-ben edzői állásra kapott ajánlatot az NDK-ban, amely akkor a sportág nagyhatalma volt. Ugyanabban az időszakban felajánlották számára Svájcban a szövetségi kapitányi pozíciót. Az Országos Testnevelési és Sporthivatal háromszor (1985, 1992, 1993) tüntette ki a kiváló utánpótlás-neveléséért. A női evezősválogatott edzőjeként 1976 és 1980 között tevékenykedő szakember 1985-ben nyerte el a mesteredzői címet. A magyar sportújságírók által az év legjobb edzőjének adományozott díját szintén három alkalommal vehette át. 1993-ban kiemelkedő nemzetközi eredményt elérő evezős felkészítéséért Kemény Ferenc-díjban részesült. Jelentős állomás volt az 1994-ben kiadott szakkönyve: Az evezés elmélete és módszertana a mai napig helytálló komplex edzésterv és képzési anyag, amely minden edző alapműve kell legyen. 2018-ban vehette át a Magyar Evezős Szövetség által odaítélt edzői életműdíjat.

Ambrus Mariannon kívül számos tanítványa ért el szép nemzetközi sikereket. Nagyon jó érzékkel tudta irányítani a csoportdinamikát az általa edzett csapaton belül. Ez a gyakorlatban nem jelentett mást, mint hogy nem voltak ellenségei egymásnak az áhított csapatba kerülésre pályázó, főként evezős nők – kevesebb férfitanítványa volt – hanem egészséges versenyszellem uralkodott, egymást „húzták fel”, és érték el a jobbnál jobb eredményeket sportolói. Az edzéstervezés olyan tudatos és professzionális volt nála, hogy az egyes felmérők előtt mindenkiről tudta az edzéseredmények alapján, hogy ki mit fog teljesíteni akár ergométeren, akár a vízen. Egyszerre volt szigorú, kemény mester, és jóindulatú, sajátos humorú, ha kellett atyáskodó, megértő pedagógus.

Az edzőbizottságot 1992 és 1995 között vezető szakember a nyugdíjba vonulása után, és ahogy tanítványai is befejezték az aktív versenyzői pályafutásukat, egyre inkább rájöttek, milyen fontos összetartó erő az, ha valaki elmondhatja magáról, hogy a „Károly embere volt”. Mindannyiuk civil életét nyomon követte, rajongásig szerette közben megszületett gyerekeit, örült a versenybeszámolóknak, és aggódott, ha a margitszigeti evezés megszűnésének réme fenyegetett. Hihetetlen fizikai aktivitásokat végzett hetvenen túl. Ergométerezett, kerékpározott, mindenféle vízi sportot űzött, szörfözött, akár egy napon belül is. Azután 2016 júniusában közlekedési balesetben súlyosan megsérült, és bár bő egy évvel később, a 80. születésnapját ünnepelve a jelenlétében avatta fel a Danubius Nemzeti Hajós Egylet azt a gig hajót, amit az ő tiszteletére „KÁROLY”-nak kereszteltek, még sokáig bizakodóan várta és vágyta az evezőstársadalom a teljes felépülését. 2022. július 3-án, életének 85. évében hunyt el.

Edzői tevékenysége során kiemelkedő nemzetközi eredményt elért versenyzői (ábécé sorrendben): • Ambrus Mariann (Fekete Antalné) egypárevezős, 1971–1986, olimpiai 6. (1976), világbajnoki 2. (1975), világbajnoki 3. (1977, 1978), világbajnoki 4. (1983.), világbajnoki 8. (1974, 1979). Huszonháromszoros magyar bajnok. • Alliquander Anna ks 2×, 4×, 1994–2000 , olimpiai 13. (2000), világbajnoki 8. (1999), U23-as világbajnoki 3. (1996, 1998), egyetemi világbajnok (2000). Negyvenhatszoros felnőtt magyar bajnok. • Bata Ilona 2×, 4×+, 1973–1986, olimpiai 8. (1976), olimpiai 6. (1980), világbajnoki 6. (1977). • Bertényi Erika 4×+, 1972–1989, olimpiai 8. (1988), világbajnoki 4. (1981), világbajnoki 5. (1987). • Cserey Ildikó 2×, 4×+, 1983–1988, olimpiai 8. (1988), világbajnoki 4. (1983), világbajnoki 5. (1987). • Ferenczy Dóra 1×, 1992–1996, U23-as világbajnok (1996). • Gyimesi Valéria 4×+, olimpiai 8. (1976), világbajnoki 4. (1975, 1981), világbajnoki 5. (1979), világbajnoki 6. (1974). • Halász Marianna 4×+, 1968–1991, világbajnoki 4. (1975) világbajnoki 6. (1974, 1977). • Kosztolányi Kamilla (Melis Antalné) 4×+, 1972–1989, olimpiai 8. (1976), világbajnoki 4. (1981), világbajnoki 5. (1979), világbajnoki 6. (1977). • Kulifai Krisztina 2×, 4×, 1992–2000, U23-as világbajnoki 2. (1997), U23-as világbajnoki 3. (1996), egyetemi világbajnok (2000). Negyvenegyszeres felnőtt magyar bajnok. • Langhoffer Klára (Péterváriné) 4×+, 1975–1988, olimpiai 6. (1980), világbajnoki 6. (1977). • Lévai Zsolt 2×, olimpiai 10. (1992). • Székely Viktória (Káliné) 2×, 4× 1996–2000, U23-as világbajnoki 2. (1997), U23-as világbajnoki 3. (1996, 1998). • Zarándy Beáta 4×, 1995–2000, U23-as világbajnoki 3. (1998). • Utánpótlás-nevelői munkájának eredményeként a sport élvonalába került tanítványa: dr. Haller Ákos 2×, 1991–1995, olimpiai 5. (2000), olimpiai 11. (2004), 2× világbajnok (2001, 2002).

• Szabó Károlyné és Szabó Sándor adatközlései, 2023.