Varga

János

Ha a szorgalom, a megbízhatóság, a végtelen küzdőképesség megtestesítőjeként valakit példaként szeretnénk állítani, nyugodtan megjelölhetjük Varga Jánost. Pedig nem úgy kezdődött a pályafutása, hogy mintagyerek lesz belőle. Mint a fiatalok általában, ő is el-elmaradozott az edzésekről, ahová az abonyi birkózószakosztály megalapítója, idősebb Skultéty Sándor csábította le 1953-ban. Eleinte hezitált, ugyanis nehéz fizikai munkát végzett – a helyi téglagyárban formázott téglát szállított egyik helyről a másikra –, ami eléggé megviselte. De mert látott fantáziát a birkózásban, 1955-ben rendszeresen sportolni kezdett. Az első tréningek kemény próbái elbizonytalanították. Több alkalommal is bevallotta: ha nincs Skultéty mester, aki újra és ismét „utánanyúlt”, ő is eltűnt volna a süllyesztőben. Így viszont a szülő- és pedagógusszerepet is betöltő Sándor bácsi hathatós segítségével fél év alatt mindenkit „elnáspángolt” annak rendje és módja szerint. Erőfeszítéseit előbb Abonyban, majd szerte az országban egyre nagyobb sikerek kísérték. Tizennyolc éves korában – mindössze hároméves birkózómúlttal a háta mögött – már mindkét fogásnemben ifjúsági országos bajnoki címet szerzett, és ezt a kettős győzelmet egy évvel később, 1958-ban megismételte. Ez a két, egymást követő, kettős siker már semmiképpen sem volt a véletlen számlájára írható. Meg is mozdult érte az akkoriban országelső egyesület, a Budapesti Honvéd: bevonultatta és leigazolta. „Sokan azt gondolják még ma is, hogy a Honvédban aranyéletem volt – mesélte egy alkalommal. – Pedig ugyancsak komoly próbákat kellett kiállnom. Mivel villanyszerelőnek tanultam, hát beosztottak a távírászokhoz. A napfényes Homokszentgyörgyre is lehelyeztek, nyolc hónapig még szabadságra sem mehettem. Amikor végre megjött a kikérőm, hogy mehessek edzésre, a törzsőrmester előbb ordított velem, majd miután meglátta a honvédelmi miniszter aláírását, azonnal »drága Janikám« voltam.”

1958-tól már a felnőttválogatott kerettagjai közé tartozott. Ekkoriban kapta a tekintélyt parancsoló „Ramszesz” becenevet másik mentora és példaképe, Polyák Imre ötlete nyomán. Bár az eredményei egyre jobbak lettek, nemcsak az ellenfelekkel kellett megbirkóznia, hanem a szerencsével is. 1960-ban ugyanis eltörött a csuklója, de végül közismert szorgalmának és Matura Mihály folyamatos biztatásának köszönhetően 1961-ben eljutott első világbajnokságára, Japánba. Igaz, előtte felsőbb utasításra fel kellett őt öltöztetni, mivel nem volt megfelelő ruházata. A Jokohamában, szabadfogásban kiharcolt ezüstérmet követően hullámvölgy következett a pályafutásában: 1963-ban a vb-n helyezetlen maradt. Ettől kezdve felhagyott a szabadfogással és csak a görög-római stílusban versenyzett tovább. Még abban az évben kötöttfogásban, törött bordával is világbajnok tudott lenni. Ezt követően viszont négyéves hullámvölgy következett egy sérüléssorozat miatt.

Így érkezett el a pályafutása csúcsát jelentő 1968-as mexikóvárosi olimpiához, amelyet megelőzően egy rendkívül kellemetlen furunkulus okozott riadalmat. „Erre az olimpiára elsősorban Polyák Imrével gyakorolva készültem fel – emlékezett Varga. – Hatszor kellett szőnyegre lépnem a végső sikerig. Olyannyira komolyan vettem ezt a sorozatot, hogy az utolsó meccsemen már veszíthettem is volna a román Baciu ellen, de döntetlenre végeztünk. A sikerhez vezető úton nagy segítségemre voltak azok a birkózótársak, akik kemény ellenfelekként kényszerítettek teljes erőbedobásra. Gutmann József, Réczi László, Bolla József, Doncsecz József és Gonda Viktor neve egyaránt ide kívánkozik.”

Varga János nem elégedett meg az olimpiai győzelemmel, hanem tovább versenyzett. Egészen 1972-ig, amikor 33 évesen, a müncheni olimpián meg akarta ismételni az 1968-as győzelmét. Pontozásos sportágról lévén szó – különösen hazai pályán – nem ritkán előfordultak fordított ítéletek. Az ő esete a legkirívóbbak közé tartozik, hiszen úgy léptették le német ellenfelével, Hans-Jürgen Veillel szemben, és lett végül a negyedik, hogy csak Varga szerzett akciópontot, Veil egyetlenegyet sem ért el. Ezek után Varga János elég egyértelműen fogalmazott: „Ellopták a második aranyérmemet!”. Ez a nyilvánvaló hatalmas csalás el is vette kedvét a folytatástól. Bejelentette visszavonulását, búcsúztatását szülővárosában, Abonyban rendezték meg.

Varga János azon kevés kiválóságok közé tartozik, akik pályafutásuk során olimpiát, világbajnokságot és Európa-bajnokságot egyaránt tudtak nyerni, azaz teljesítették a Grand Slamet. Az elsősorban a kötöttfogásúak 57 kilogrammos kategóriájában szerepelő klasszis 1961 és 1971 között tíz érmet nyert világversenyeken. A mexikói olimpia győztese világbajnok lett 1963-ban és 1970-ben. Európa-bajnoki aranyérmet szerzett 1967-ben és 1970-ben. Ezek mellett 1961-ben és 1967-ben vb-második, 1962-ben és 1971-ben pedig vb-harmadik volt, az 1968-as Eb-n pedig a dobogó második fokára állhatott fel. Varga János versenyzői kvalitásait mutatja, hogy az 1961-es és 1962-es vb-n szabadfogásban szerezte érmeit.

1972-ben a Testnevelési Főiskolán birkózó szakedzői, 1983-ban mesteredzői oklevelet szerzett. 1985-ben megkapta a mesteredzői címet. A visszavonulása után 1990-ig a Budapesti Honvéd, illetve 1978-tól 1993-ig a magyar juniorválogatott edzője volt. Tanítványai közül Faragó József és Sipos Árpád Európa-bajnok lett a felnőttek között. Edzői munkája mellett 1981-től nemzetközi versenybíróként is tevékenykedett. A Magyar Olimpiai Bizottság tagjaként is részt vett a sportéletben, emellett az Olimpiai Bajnokok Klubja elnökségének munkáját támogatta és a MOB hagyományőrző bizottságának lelkes tagja volt.

Első házasságából egy fia született, második felesége Varga Jánosné Varga Gabriella válogatott atléta. Sokáig szurkolt lánya, Varga Gabriella tőrvívó sikereiért, aki olimpiai 4. helyig, valamint egyéniben és csapatban is Európa-bajnoki címig jutott. 2016-ban a Magyar Birkózó Szövetség javaslatára a Nemzetközi Birkózó Szövetség beválasztotta a Hall of Fame, a Hírességek Csarnoka tagjai sorába. 2018-ban a Magyar Birkózók Szövetsége javaslata után a Nemzet sportolójának választották. Utolsó évei legnagyobb örömforrását a 2020 októberében született legfiatalabb unokája, Zoé jelentette. Varga János 2022. december 29-én hunyt el Budapesten.