Sportpályafutása
Dunaújváros első olimpikonja
Az “Öreg” becenéven ismert népszerű sportember 1934. április 14-én született a Somogy megyei Nemesdéden földműves szülők gyermekeként, majd Nagykanizsára került, ahol mozdonyvezetői vizsgát tett. Szakmájában dolgozva, a munka mellett birkózni kezdett 1950-ben. Hatalmas termete (29 évesen 191 cm, 125 kg) ellenére rendkívül szerényen viselkedett. 1951-ben, még iskolás korában az egyik labdarúgó edzésen jelen volt a birkózók edzője, és megkérdezte tőle, hogy nem volna-e kedve átmenni hozzájuk. Így kezdődött el birkózói pályafutása. Majd közel féléves versenyzés után még abban az évben megnyerte a területi bajnokságot nehézsúlyban. Ekkor még minden mérkőzésén az erő dominált, hiszen a birkózás technikájából nagyon keveset tudott. Két évre rá Dunántúl-bajnokságot nyert, majd 1954-ben a katonaságnál folytatta a versenyzést. Itt a hadsereg-bajnokságban az első évben harmadik, a második évben pedig második helyen végzett mindkét fogásnemben. 1962-ben Pécsre hívták, és a PVSK színeiben indult el a Dunaújvárosban megrendezett országos bajnokságon, ahol második lett. Itt figyelt fel rá Gurics György a Kohász edzője, és 1965-ben leigazolta. Legnagyobb sportsikereit már a Kohász versenyzőjeként érte el.
A sportoló
Kalocsán emlékversenyt nyert, majd júniusban meghívták a tatai edzőtáborba. Később ez év októberében szabadfogásban harmadik, kötöttfogásban pedig a világbajnok Kozma István mögött a második helyen végzett. Legnagyobb sikerét az 1968-as szkopjei Európa-bajnokságon érte el egy bronzéremmel, szabadfogás nehézsúlyban, míg Szófiában a világbajnoksággal felérő VIT-en (Világifjúsági Találkozón) a dobogó második fokára léphetett fel. Nagy reményekkel utazott ki a mexikói olimpiára, ahol legidősebb versenyzőként 34 évesen szerepelt. A második mérkőzésén porcleválást szenvedett, ami a verseny feladását jelentette. Olimpiai szereplése után sérüléséből hat hónap alatt gyógyult fel. A kétszeres olimpiai bajnok Kozma István állandó edzőpartnere volt. 1971-ben megkapta A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója címet. A birkózást 1971-ben hagyta abba, a ’72-es katowicei világbajnokságon turistaként vett részt. A vasműben mozdonyvezető, a hengerműben előbb lakatos, aztán karbantartó csoportvezetőként dolgozott. Több filmben is szerepelt statisztaként, főszerepben.
Nyers a színész
Régi gyakorlat volt, hogy a filmesek, amikor egy nagyobb csetepaté élethű előadására van szükség, a Magyar Birkózó Szövetséget keresték fel, szakemberek miatt. Gurics György, a válogatott edzője már jó néhányszor kitűnő segítséget nyújtott, többek között az akkor 31. évében járó Nyers László is Gurics ajánlatára ugrott be az egyik filmbe s olyan jól teljesítette feladatát, hogy a “Tilos a szerelem” után újabb szerepeket is kapott. Hol erejét mutatja be, hol pedig erős, kilókban nem szegény vidéki embert alakít. Kósa Ferenc Tízezer nap című filmjében pedig az egyik főszereplő volt. Filmszerepei:
• Tilos a szerelem (1965)
• Minden kezdet nehéz (1966)
• Tízezer nap (1967) – Csere Mihály
• A múmia közbeszól (1967)
• Ítélet (1970)
• Jelenidő (1972)
• Holnap lesz fácán (1974)
• Keménykalap és krumpliorr – A tettes lépre megy (1974)
• Egyszeregy (1978) – Az ács
Nyers a legjobb színész a birkózók táborában, s a legjobb birkózó a színészek között.
“„
Felhasznált irodalom
• http://www.olympedia.org/athletes/58617
• Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? Sportolók, edzők, sportvezetők, sportújságíók, sportorvosok, sportszakemberek. II. kötet I-R (Szekszárd, 1994)
• http://dunaujvarosmesel.hu/2020/09/22/nyers-laszlo/