Sportpályafutása
Luntzer György a Pozsonyi TE versenyzőjeként igazi all-round atléta volt, fő sportága az atlétika volt, de vívásban is másodosztályú minősítéssel rendelkezett. Birkózásban 1905-ben elindult a magyar bajnokságban, 1907-ben pedig középsúlyban főiskolai bajnoki címet szerzett. Az atlétikán belül a diszkoszvetés volt a fő száma, de más versenyszámokban is eredményes volt. Diszkoszvetésben háromszor nyert magyar bajnokságot (1908, 1912, 1915) és 1911-ben kétszer is megjavította az országos rekordot. Athénban részt vett az 1906. évi ún. soronkívüli olimpiai játékok diszkoszvető versenyén. Antik stílusú diszkoszvetésben 5., ötpróbában 10. helyezést ért el. Indult még gerelyhajításban is. Az 1908-as olimpián még élesen nem különöltek el a sportágak határai. Luntzer versenyzett középsúlyban a kötött fogású birkózóknál, de az első fordulóban vereséget szenvedett egy holland riválisával szemben. Megmutatta tudását a diszkoszvetésben, és gerelyhajításban is, előbbi számban a hetedik helyen végzett 38,34-es eredményével. 1912-ben ismételt a diszkosszal, de akkor a 21. helyre volt elég az eredménye. Emellett indult még antik stílusú diszkoszvetésben, gerelyhajításban és birkózásban is. Stockholmban az 1912. évi nyári olimpiai játékokon Ligetfalvi Luntzer néven indult.
Érdekesség
1906-ban a korabeli magyar sajtó Luntzert okolta, hogy az ötpróbában Mudin István lemaradt az aranyeremről, mivel gerelyhajításban az esélytelen Luntzer túldobta és így Mudin egy pont különbséggel csak második lett. Dr. Mező Ferenc, a későbbi szellemi olimpiai bajnok, a történetet elemző dolgozatában imígyen fogalmazott: „Annyi bizonyos, hogy Luntzer, bár sportszerűen cselekedett, nemzeti szempontból hibát követett el.”
Civil pályafutása
A Pozsonyi Egyetemen jogot végzett, majd a MÁV-nál helyezkedett el. A trianoni békeszerződés után mint vasutas Pozsonyból Kolozsvárra került és ott élt egészen haláláig.