Birkózócsaládból származik
Lévai Zoltán igazi birkózócsaládból származik, édesapja, idősebb Lévai Zoltán 1998 óta edzőként dolgozik, és mindhárom fiából klasszis birkózót faragott. A legidősebbet, „Zolikát” már négyévesen levitte az edzőterembe, és eleinte csak játékos feladatokat adva neki, megszerettette vele a birkózást. A tehetsége megvolt, a sok edzés pedig meghozta az eredményét, elkezdte nyerni a korosztályos versenyeket, és már nem csak hazai, hanem nemzetközi szinten is, junior- és U23-as Európa-bajnoki címet szerzett. Országos szinten talán akkor vált ismertté a neve, amikor 2018-ban legyőzte az olimpiai és világbajnoki ezüstérmes, háromszoros Európa-bajnok Lőrincz Tamást, majd a londoni olimpia bronzérmesét, a litván Aleksander Kazakevicet. A 2020-as éve nagyon jól alakult, februárban ezüstérmet szerzett a római Európa-bajnokságon, majd év végén ugyancsak második helyen végzett a belgrádi világkupán.
Súlyos betegség után tért vissza
A folytatás azonban váratlanul alakult, 2021 májusában rosszul lett egy edzésen, és bár a tünetek néhány nap után elmúltak, a kórházi vizsgálat szívizomgyulladást állapított meg nála, amely valószínűleg a koronavírus szövődménye volt. Ennek eredményeképpen fél évre kiesett, de újult erővel tért vissza, és a 2022-es belgrádi világbajnokságon ezüstérmet szerzett 77 kilóban. A döntőig vezető úton igazi klasszis birkózókat győzött le: két vb-győztest, egy Ázsia-bajnokot, egy Eb-ezüstérmes és egy U23-as vb-bronzérmes riválist, a fináléban technikai tussal kapott ki attól a kirgiz Akzsol Mahmudovtól, akit másfél hónappal korábban könnyedén legyőzött. A következő évben bronzérmes lett az áprilisi, zágrábi Európa-bajnokságon.
Szeretek látványosan birkózni, bár ez nem mindig kamatozik, mert felnőtt korosztályban már nagyon kiélezettek a mérkőzések, és ott már minden egyes apró hibának megvannak a következményei.
“„
Irány Párizs
Mivel a kvalifikációs vb nem sikerült jól neki, és az ezt követő kvalifikációs tornán is elbukott, egy esélye maradt. Ráadásul Isztambulban, miután kikapott bolgár riválisától, a vigaszágon négy meccset kellett nyernie. A tét nem volt kicsi, ha csak egyet is veszít, nem mehet a játékokra. Előbb a spanyol Marcos Sanchez Silvát, majd a litván Paulius Galkinast, a bronzmeccsen pedig a kínai Liu Zsujt múlta felül, az esti kvótaosztó mérkőzésén pedig az amerikai Kamal Ameer Beyjel nézett szembe, és szép akciókkal az utolsó részvételi jogot vitte el a párizsi játékokra.
Amikor kikaptam, azt mondtam magamban, nem érdekel, csak azért is megcsinálom, és így álltam neki ennek a négy meccsnek. Úgy tűnik, én jobban szeretem a rögös utat választani, mint a simát. A bolgár ellen birkóztam a legjobban, és épp ő vert meg. A második legjobb teljesítményem az amerikai ellen kvótát ért. Az aranyéremért megyek Párizsba.
“„