A kezdetek
Monoron született 1945-ben, itt élt 18 éves koráig. Itt ismerkedett meg a birkózás alapjaival. Fiatal felnőttként került Budapestre és igazolt át az FTC birkózóihoz, mert szakmai fejlődése itt sokkal inkább biztosított volt. Az FTC tagjaként több ifjúsági országos bajnokságot nyert. 1965-ben bevonult katonának, így került a Budapesti Honvédhoz, ahol pályafutása végéig versenyzett.
Sportkarrier
Versenyzőként nyert három egyéni országos bajnokságot. Egyesülete a csapatbajnokságokon is nagyon jól szerepelt, tíz évig folyamatosan hozták el az aranyérmet, Összesen 12-szeres országos bajnok lett csapatban. A csapatbajnokságokon, több mint 10 éven keresztül, minden mérkőzését megnyerte.
Sok éven keresztül volt válogatott versenyző és képviselhette hazánkat nemzetközi versenyeken. Legjobb eredményei: Európa-bajnoki 5. hely (Szkopje, 1968), Európa-bajnoki 6. hely (Várna, 1971), világbajnoki 7. hely (Szófia 1971). Versenyzői pályafutása csúcsaként kijutott az 1968-as mexikói olimpiára.
Edzői pályafutás
Miután befejezte a versenyzést, elvégezte a Testnevelési Főiskola szakedzői szakát és edzőként dolgozott tovább. 10-11 éves gyermekekkel kezdett el foglalkozni, akik sok-sok országos bajnoki címet , illetve Európa- és világbajnoki érmet szereztek. Különböző korosztályos válogatottaknál is kapott edzői megbízást. Versenyzőként és edzőként három kontinens, 40 országában járt, Észak-Koreától Mexikóig, Mongóliától az USA-ig. Edzői munkája legnagyobb elismerése volt, amikor a Barcelonában vezethette a szabadfogású birkózó válogatottat.
Forrás
• Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? Sportolók, edzők, sportvezetők, sportújságírók, sportorvosok, sportszakemberek
• Sportélet, 1968, 10. szám
• Dunántúli Napló, 1968. október 20.
