Autó-Motor
Mesteredző

Perényi
Pál

Perényi Pál sikeres, sokoldalú motorversenyzőből még sikeresebb edző lett. Az 1980-as években az ország legjobbjává emelkedő debreceni szakosztályban olyan salakmotorosokat nevelt, mint Adorján Zoltán, Hajdú Zoltán, Bódi László és Tihanyi Sándor. 2020 óta nevét viseli a debreceni salakmotoros aréna.

Születési hely
Debrecen
Születési idő
1938. aug. 16.
Halálának ideje
2008. aug. 7.
Halálának helye
Debrecen
Olimpia
Világ­bajnokság
Európa-bajnokság

Az addigi idők legjobb eredményét érte el

Perényi Pál 1938. augusztus 16-án született Debrecenben. Hajdan méltó társa volt Vörös Lajosnak, Pásztor Istvánnak, Szanyi Józsefnek, Lévai Sándornak, Radácsi Ferencnek. Mielőtt salakversenyző lett volna, „titokban” birkózott, majd bokszolt, ezt szülei ellenezték, és zenetanárt fogadva mellé, hegedülni tanították. A Debreceni Zalka SE (1955–1959), az MHS Debreceni MK (1959–1964), a Debreceni MEDOSZ Talajjavító SE (1964–1968) és a Debreceni Volán (1968–1976) motorversenyzője volt. 1965-ben nyert először magyar bajnokságot. A salakpályás versenyágban, Radácsi Ferenccel párosban, 1972-ben Európa-bajnok lett, a svédországi, boråsi vb-döntőben 7., első magyarként jutottak vb-döntőbe. 1967 és 1976 között volt a válogatott tagja. Különlegesség, hogy jégmotorozott is a Szovjetunióban, sikerrel. Az 1970-es évek elején Ufában állt rajthoz, s csupán egyetlen ponton múlott, hogy bekerüljön a világbajnoki döntőbe.

Az ország legkiválóbbjai voltak a tanítványai

1978. október 1-től a Debreceni Volán salakpálya-motorkerékpáros szakosztályának vezetőedzőjeként dolgozott. Versenyzői közül négyen is Európa-döntőbe jutottak egyéniben, Adorján Zoltán vb-döntőben is szerepelt. A Debreceni Volán versenyzői az irányításával a nyolcvanas években taroltak az országos bajnokságokon, Perényi Pál 1983-ban, 1984-ben és 1985-ben is kiérdemelte a Hajdú-Bihar megye legeredményesebb edzője címet. 1998-tól a Simon & Wolf SC salakmotoros szakosztályában Golenya János és Ádám János felkészítését segítette. Munkáját nemcsak a szakágon belül ismerték el (szövetségi kapitányként is tevékenykedett), mesteredzői címet is kapott. Nyugdíjba vonulását követően sem szakadt el a sporttól, szinte állandó látogatója volt a hazai versenyeknek, kevéssel a halála előtt a debreceni csapatbajnoki döntőn ő adta át az érmeket a dobogósoknak.

Egyesületei

1955 — 1959
Debreceni Zalka SE
Debrecen
1959 — 1964
MHS Debreceni MK
Debrecen
1964 — 1968
Debreceni MEDOSZ Talajjavító SE
Debrecen
1968 — 1976
Debreceni Volán SE
Debrecen