Zsuffka
Viktor

Zsuffka Viktor atléta, rúdugró, olimpiai hatodik, Európa-bajnoki negyedik helyezett, nyolcszoros magyar bajnok.

Születési hely
Újmoldova
Születési idő
1910. júl. 9.
Halálának ideje
2001. jún. 20.
Halálának helye
San Francisco (USA)
Becenév
Zsuzsi

Gyermekkora

"Meg fogok erősödni, és én is jó tornász leszek"

1910. július 9-én született a Krassó-Szörény vármegyei Újmoldvában. Édesapja, Zsuffka Viktor, a Kultuszminisztériumba beosztott igazgató, édesanyja Pornói Franciska, tanítónő volt. Hatéves korában beírattak az I. elemibe, majd 1920-ban a Könyves Kálmán gimnázium, 1924 őszén pedig a rákospalotai Wagner Manó gimnázium tanulója lett. "Rosszul táplált, háborús gyerek volt negyedikes korában elkapta a verhenyt, amely miatt hat hétig feküdt az Újpesti Gyermekkórházban. Életének mérföldköve volt, amikor a betegségtől legyengült Zsuffkát nem válogatták be a tavasszal megrendezendő torna-ünnepségre, ami annyira bántotta önérzetét, hogy az iskola szüneteiben elkezdte erősíteni magát és gyakorolni a magas- és távolugrást és a helybőlugrásokat is. "Nos, én ekkor megfogadtam, hogy én is meg fogok erősödni, és én is jó tornász leszek, mint a többiek. Ettől kezdve az órák szünetében az iskola udvarán egy barackfa ágán gyakoroltam a felhúzódást". 17 éves korától kezdve, mint KISOSZ-ista (középiskolás atléta) ki-kijárogatott a MAC-pályára. Bozsik István kezdett foglalkozni vele, később Farkas Mátyás, majd Bob Simpson lett az edzője. A tornától megerősödött felsőtesttel és hosszú, ruganyos lábaival a rúdugrás játszi könnyedséggel ment neki, 1927 őszén a BBTE pályán átugrotta a 315-öt, és második lett. Érettségi után Ajtai István a MAC-ból megkereste, hogy induljon az országos ifjúsági bajnokságon. Minden magasságot elsőre átugrott, és 320-nál azt mondták: „Zsuffka a bajnok“.

Sportpályafutása

Legértékesebb eredményének a genovai olasz-magyar válogatott találkozón elért győzelmemet tekinti. 19 évesen, ifjúsági korában került a felnőtt válogatottba, és ott aranyjelvényes eredménnyel (380) nemcsak az olaszokat, de Karlovits Jánost is megverve egyszerre európai színvonalra emelkedett. 1927 és 1945 között Zsuffka Viktor a Magyar Atlétikai Club tagja volt. 1931-ben az országos bajnokságon a második helyen végzett tízpróbában és rúdugrásban. Később elsősorban a rúdugrásra koncentrált, az 1934-es Európa-bajnokságon negyedik, az 1936-os berlini olimpián pedig holtversenyben a hatodik helyen végzett. Tízszer volt országos bajnok, ötször javított országos csúcsot, 410-es eredményét csak hét év után javították meg.

Amerikai stílus tanítása

Jogot végezett. 26 éves koráig a sportból élt. Napi négy órát dolgozott a Vangel Irodában, emellett sportösztöndíjat kapott, és levente-oktatással (katonai előképzés és nemzeti szellemű nevelés) is keresett. 1936-ban a Községi Takarékpénztár tisztviselője lett. Kevés ideig volt katona, végül Hátszeghy József vívóbajnok vette magához segédtisztnek. A Honvédelmi Minisztérium kötelékéből kilépve a Törley Pezsgőgyár kinevezett új vállalatvezetője lett, azonban betegség miatt kénytelen volt lemondani tisztségéről. Közben elvégezte a segédoktatói tanfolyamot a Testnevelési Főiskolán, Homonnay Tamást az amerikaiaktól eltanult speciális rúdugró szertornával készített fel. Ennek eredménye az lett, hogy az első tavaszi versenyen egyedülálló teljesítményt nyújtott, ugyanis egyetlen versenyen négyszer javította meg a magyar rekordot (411-ről 412 - 416 - 420 - 425). Ezután az eredmény után meghívták edzőnek a Bástyába, ahol egyetlen szezon alatt minden rúdugró átlagban 40 centit fejlődött. A korabeli politikai helyzet miatt mind edzői, mind Nemzeti Bankban végzett munkájából elbocsátották, így kazánfűtő lett az újpesti Chinoin gyárban, ahol egy centrifugagép darabokra törte a jobb karját. Ezután a Kőbányai pályaudvaron mészlapátoló lett, majd a BELSPED-hez felvették nehéz fizikai munkásnak.

Mindig szerettem a sportot, de csak az amatőr, tiszta sportot, amely politika-, gyűlölet- és háborúmentes. Olyan sportot, amilyent a régi görögök űztek, akik lerakták ilyenkor a fegyvereket.

Távozás Magyarországról

1949-ben megnősült, 1954-ben megszületett kisfia. A második világháború után a Magyar Nemzeti Bank egykori főosztályvezetőjeként rendszerellenes minősítést kapott, és évekig kellett kékgalléros munkakörökben dolgoznia. Az 1956-os forradalom bukása után kétéves kisfiával és feleségével elhagyta Magyarországot, Amerikába távozott, és először egy floridai papírgyárban, majd a San Francisco-i Pan Amnál ügyvédként, emellett zongoratanárként és templomi orgonistaként is dolgozott. Egyik kezdeményezője volt a Magyar Atlétikai Club összejöveteleinek, amikor az egykori tagok először külföldön, később pedig Magyarországon találkoztak minden évben.

Felhasznált irodalom

 http://www.olympedia.org/athletes/71339  http://archiv.olimpia.hu/champdata/details/id/26861/  Arcanum  Hencsei Pál: Címeres mezben (Budapest, 2002)Sportolók a könyvesből

Egyesületei

1927 — 1945
Magyar Atlétikai Club
Budapest

Eredményei

1936
Berlin
Németország
XI. nyári olimpiai játékok
Ugrószámok rúdugrás
6
1934
Torino
Olaszország
I. atlétikai Európa-bajnokság
Ugrószámok rúdugrás
4
1938
Párizs
Franciaország
II. atlétikai Európa-bajnokság
Ugrószámok rúdugrás
Helyezetlen