Pápai diákból magyar bajnok atléta
Toldi (született: Nagy) Sándor 1912-ben, mint pápai teológiai diák kezdett el versenyezni, egy év múlva, már az FTC versenyzőjeként a legjobb magyar diszkoszvetőnek számított. Diszkoszvetés mellett súlylökésben és gerelyhajításban is versenyzett. Ezekben a versenyszámokban legjobb eredménye két bajnoki bronzérem 1914-ből. Fő számában az 1913-ban Bécsben elért legjobb eredményét (46,86m) 15 évig egyetlen magyar diszkoszvető sem tudta túlszárnyalni. 1914-ben az angol bajnokságban a harmadik helyen végzett. Az első háború félbeszakította az ő sportkarrierjét is, emiatt csak 1922-ben - már végzett diákként és gyakorló lelkészként - kezdte újra a versenyzést. 1922 és 1924 között háromszor nyert bajnoki címet diszkoszvetésben.
Olimpiai szereplése
Az 1924. évi párizsi nyári olimpiai játékokon diszkoszvetésben, legjobb eredményétől jelentősen elmaradva a kilencedik helyen végzett (41,09m). Ezen az olimpián Toldi Sándor volt a magyar csapat zászlóvivője.
A lelkészi pályán
Még ugyanebben az évben befejezte sportolói pályafutását és teljesen lelkészi hivatásának élt. Már 1922¬-ben a győri református egyházközség vallásoktató lelkész¬nek választották meg. Ipolypásztón, Pócson, Szőnyben, Neszmé¬lyen és Tatabányán szolgált hitoktatóként. 1943-¬ban választot¬ták meg lelkésznek, de állását csak 1944. január 23¬-án foglalhatta el. 1953. novem¬ber 30¬-án vonult nyugdíjba.
Különös hobby
Lelkészi hivatása és sportolói pályafutása mellett lelkes rádióamatőr is volt. 1928-ban a Nyugat-magyarországi Rádió Egyesület alapító tagja volt.