Szekeres

Ferenc

Abonyban nőtt fel, középiskolába már Budapestre járt, de csak húszévesen, 1967. január 5-én lépett be először a Csepel SC középtávfutóinak edzésére, első edzője, Kincses Lajos meg is lepődött, hogy ennyi idősen mit keres ott. Néhány hónapig betette a kezdők közé, majd a haladók közé került, és előbb indult a mezei bajnokságon, májusban pedig harmadik lett első pályaversenyén, a 3000 méteres körzeti bajnokságon. A következő évben az utánpótlás-válogatottba is bekerült, és abban az évben lett maratoni futó, miután 2 óra 38-as idővel hatodik lett a csepeli maratonin, ahol csak néhány hetes felkészüléssel indult. 1972-ben kimehetett a müncheni olimpiára Tóth Gyulával, akivel az első két helyet szerezték meg az országos bajnokságon, ami egyben az olimpiai válogató is volt. A nyári játékokon azonban gyomorproblémái miatt két-három percre ki kellett állnia a versenyből, így nem volt esélye a jó szereplésre, végül a 33. helyen ért célba 2:25:17-es eredménnyel.

1972 végén azonban már 2 óra 17 perces egyéni csúcsot futott, az 1974-es római Európa-bajnokságon pedig hatodik lett, ami a legjobb helyezése. A montreali olimpiát sérülés miatt ki kellett hagynia, mert előtte a mezei országos bajnokságon a sarkára ugrottak szöges cipővel. Edzői később Juhász Béla és Babinyecz József voltak. Az 1978-as prágai Eb nem sikerült neki igazán jól, de egy év múlva megnyerte az amszterdami maratont, majd 1981-ben újra, a kettő között ugyan második lett, de felállította a 2:12:35-ös magyar csúcsot. Az 1980-as moszkvai olimpián 12. helyen végzett, de nem volt elégedett az eredményével. 1973 és 1982 között hétszer nyerte meg az országos maratoni bajnokságot, 1984-ben, magyar csúcstartóként vonult vissza. A kilencvenes évektől a Futapest Klub működését segítette, öt évig elnökhelyettese is volt. Élete során összesen 75 maratont teljessített, számításai szerint mintegy 175 ezer kilométert futott, később veterán versenyeken is indult.

https://hegyifutas.hu/2019/05/31/51-interju-25-resz-legendak-nyomaban-szekeres-ferenc/