Rövid sportpályafutás olimpiai részvétellel
Marschalkó Teofil atlétaként egészen fiatalon, 16 éves korában tűnt fel, amikor ifjúsági csúcsot ért el 800m-en. Kezdetben a BPTTSE színeiben versenyzett, 18 évesen pedig részt vett a stockholmi olimpián, ahol 800m-en és 1500m-en indult, de már az előfutamok során kiesett.
Az olimpia után egyesületet váltott és 1914-ben, az MTK versenyzőjeként 1 mérföldön országos bajnokságot nyert.
Atléta írói vénával
Az első világháború sportpályafutását derékba törte és utána évtizedeken keresztül sportújságíróként, illetve költőként és íróként volt ismert.
Újságírói vénája már akkor megmutatkozott, amikor a stockholmi olimpiáról tudósításokat írt a Sportvilág és a Pesti Hírlap számára. A háború befejezése után előbb a Pesti Hírlapnál, később a Nemzeti Újságnál dolgozott, majd apósával közösen a Magyar Turf főszerkesztője és kiadója volt.
Marschalkó Teofil a második világháború előtt a budapesti társasági élet ismert alakja volt, számos verse és írása jelent meg. 1935-ben „Pajtás egyremegy” címmel verseskötete is megjelent.
Újabb olimpiai részvétel 24 év után
1936-ban „Agon" című drámai költeményével részt vett a berlini olimpia művészeti versenyében. A műben öt képben eleveníti fel az ókori olimpiai versenyek szellemét, amely látogatóba jön a modern olimpiászra és megborzad attól, hogy az egykori eszményt a pénz és a szenvedély tönkretette, verejtékszagú, kapzsi hivatássá, csömörré és cirkusszá fajult a játék.
Berlinben nem csak versenyzőként, hanem mint a Nemzeti Újság sportszerkesztője is jelen volt és a helyszínről tudósította a magyar olvasókat.
Olimpiai gondolat
1945-ben a Sportújságírók Szindikátusa nevében Marschalkó javasolta: tegyük meg mi magyarok az első lépést az olimpiai gondolat felelevenítésére és 1948-ra, a szabadságharc százéves évfordulójára, kérjük Budapestnek a nagy világégés utáni első olimpiát!
Irodalmi kapcsolatok
A második világháború után polgári származása miatt fokozatosan kiszorolult az akkori sportéletből és emiatt 1954-ben feleségével együtt kiköltözött Leányfalura.
Házukban bérelt először szobát Karinthy Ferenc, majd mikor 1966-ban Marschalkó elhunyt Karinthy vette meg telkük egy részét, amire felépítette a saját házát.