Sportos családi gyökerek
Ruda Erzsébet édesapja, Ruda Győző alapító tagja volt a Magyar Olimpiai Bizottságnak. 1895. december 19-én, az NTE Szentkirályi utcai tornacsarnokában megalakult az „olimpiai játékokat előkészítő bizottság”. A III. kerületi Torna- és Vívóegylet (III. ker. TVE) képviseletében Ruda Győző titkár szavazott a történelmi jelentőségű összejövetelen.
Atlétika és torna
Ruda Erzsébetre középiskolás korában figyelt fel testnevelője, s javasolta számára, hogy az érettségi után az akkor induló Testnevelési Főiskolára iratkozzon be.
Eleinte a torna volt a kedvenc sportága, de később egyre inkább kedvet kapott az atlétikához. Elsősorban súlylökésben és diszkoszvetésben versenyzett, mindkét versenyszámban többszörös főiskolai bajnok és csúcstartó is volt.
1927-ben részt vett az első magyarországi női atlétikai versenyen. 1928-ban a tornacsapat tagjaként utazott az amszterdami olimpiára, de végül első magyar női atlétaként a diszkoszvetésben indult, ahol a 16. helyen végzett. A nem-hivatalos programban szereplő bemutató tornában azért Ruda Erzsébet is helyet kapott.
Túl a negyvenen
A következő évben tornatanári állást kapott a szegedi egyetemen. 1941-ben visszatért Budapestre, ahol előbb a Testnevelési Főiskolán, majd a Műszaki Egyetemen tanított egészen nyugdíjazásáig.
Még a második világháború után, jóval negyvenen felül is indult atlétikai versenyeken. 1946-ban a Gamma SE, 1948-ban a MAFC, 1949-ben pedig a Csepeli MTK színeiben nyert csapatbajnoki címet diszkoszvetésben. 1948-ban már egyik lánya, Kovács-Buna Irma is a győztes csapat tagja volt.