Az első korosztályos győzelme adott neki lendületet
Rába Dániel 2010-ben kezdte el a kalapácsvetést a szombathelyi Dobó SE-ben, miután a klub egyik edzője, Németh László elment gyerekeket toborozni abba az általános iskolába is, ahova járt. Eleinte nem volt olyan lelkes, saját bevallása szerint sokáig azért nem merte abbahagyni, mert szégyellt odaállni az edzők elé. De hamar jöttek az első sikerek, amelyek lent tartották. Tizenöt évesen kiutazott Kanadába a nemzetközi diákjátékokra, amelyen még súlylökésben indult, és meg is nyerte. Az a győzelem meghatározó pillanat volt az életében, mert ott és akkor határozta el, hogy profi sportoló lesz, az utazás, a versenyzés és az, hogy érmet foghat a kezében, a mai napig a fő motivációi közé tartozik. Folytatódtak a jó korosztályos eredmények, 2015-ben, tizenhét évesen tizedik lett a Kolumbiában rendezett ifjúsági világbajnokságon, egy év múlva pedig a negyedik helyen végzett a bydgoszczi junior-világbajnokságon.
Az általános iskolai toborzáson több osztálytársam is jelentkezett a Dobó SE-hez, én eleinte nem akartam, de végül csak megadtam édesapám nevét és telefonszámát, és megígértem, hogy mindenképpen elmegyek kipróbálni. De nem így tettem, egy hónap után csörgött is apukám telefonja, hogy miért nem voltam még edzésen? Erre már nem volt mit tennem.
“„
2024-ben magyar bajnokságot nyert, és kijutott az olimpiára
Tizenkilenc évesen nagyon közel állt ahhoz, hogy abbahagyja a kalapácsvetést, mert már nem élvezte annyira az edzéseket és a versenyeket, de a 2017-es grossetói junior-Európa-bajnokságon szerzett bronzérme újabb lökést adott neki a folytatáshoz. 2019-ben negyedik lett a svédországi U23-as kontinensviadalon. Első felnőttvilágversenyén 2022-ben vett részt, a müncheni Európa-bajnokságon a tizennegyedik helyen végzett, majd a következő évben a budapesti világbajnokságon a tizenötödik lett. 76,83 méteres egyéni csúcsát Szombathelyen, a 2021-es Németh Pál Emlékversenyen dobta, azt a versenyt egyébként meg is nyerte. A 2024-es év emlékezetes volt pályafutásában, indult a római Európa-bajnokságon, megnyerte élete első felnőtt magyar bajnokságát, és a világranglistáról kijutott a párizsi olimpiára. Bár ott nem jutott be a döntőbe, egy évvel később, a tokiói vb-n már igen, és végül a 11. helyen végzett.