Munka mellett is felért a csúcsra
Paróczai András nem futó lett, hanem futónak született, hiszen ahogyan mesélte, gyerekkorában az iskolába, sőt még tejért is futva járt Jászladányban. Testnevelő tanárai felfigyeltek tehetségére, sikeresen szerepelt a megyei futóversenyeken, majd a Szolnoki MÁV igazolt atlétája lett. Balassy Péter tanítvány az ipai iskola elvégzése után asztalosként dolgozott Szolnokon, és amatőrként hatalmas meglepetésre 19 évesen megnyerte az országos bajnokságot 800 méteren. Az első jelentős nemzetközi sikerét 23 évesen érte el, 1979-ben a fedett pályás Európa-bajnokságon bronzérmes lett Bécsben. Ezután nyilatkozta a Népsport munkatársának: „Asztalos vagyok a szolnoki TMK brigádban. Hogy fárasztó? Dehogy! Amit az ember szeret csinálni, abban igazán nem fárad el. Az én szakmámban az szép, hogy a teljesítmény azonnal látható. S ha jól sikerül egy munkadarab, akkor délután a köröket is szívesebben rovom.” A szolnoki futó 1980-ban ezüstérmes lett 800 méteren a fedett pályás Eb-n Milánóban, majd májusban 1:47.0 perccel megdöntötte Szentgáli Lajos 27 éves magyar rekordját. A jó formáját a moszkvai olimpiára nem tudta átmenteni, az előfutamból 1:47.5-tel továbbjutott, az elődöntőben 1:48.73-mal a hetedik helyen végzett, így a 20. helyen zárt. Folyatta sikeres szereplését fedett pályán 1981-ben, 800 méteren ismét ezüstérmes lett, majd június 26-án 1:45.91-re javította a szabadtéri rekordját Oslóban. Pályafutása után vállalkozó lett, három gyermeke és öt unokája van.
Forrás
Száz év atlétika (Budapest, 1997), Népsport archívuma