23 évesen még nagy falat volt neki az olimpia
A csepeli gerelyhajító Paragi Ferenc már fiatalon is szép eredményeket ért el, 1967-ben nyerte élete első serdülő országos bajnokságát, majd 1970-ben már az ifik között állt a dobogó tetejére, 1972 és 1975 között pedig sorozatban négy utánpótlás orságos bajnoki címet szerzett. Már a serdülőkorból kilépve túldobta a hatvan, 1970-ben a hetven, 1972-ban pedig a nyolcvan métert, utóbbival 53. helyen jegyezték a világranglistán. Az 1970-es párizsi ifjúsági Európa-bajnokságon a nyolcadik helyen végzett. Első felnőtt magyar bajnoki címét 1975-ben szerezte, amit első körben még kétszer megvédett, az olimpia évében, 1976-ban legyőzte a kor legjobb magyar gerelyhajítóját, a világcsúccsal olimpiai bajnok Németh Miklóst. Be is hívták a válogatottba, és 23 évesen maga is részt vett a kanadai nyári játékokon, de nem bírta el a tétet, 77.48-cal nem jutott be a döntőbe, 20. lett, ami azért is volt váratlan, mert Paragi akkor már a 90 métert ostromolta, azévi legjobbja 87.98 volt.
Elképesztő világcsúccsal hangolt a moszkvai olimpiára
Az 1977-es évben felváltva szerezték a győzelmeket Németh Miklóssal, miután Paragi ebben az évben már túldobta a 90 métert is. Az 1978-as prágai Európa-bajnokságra nagy esélyesként érkezett, a selejtezőt meg is nyerte 86.04-es kísérletével, a másnapi döntőben azonban újra összeroppant a teher alatt, csupán 79.08-ra volt képes, amivel a 9. helyen végzett. Tamás László tanítványa az 1980-as moszkvai olimpiára nagyon készült, már februárban, az alapozás kellős közepén 92.10-t dobott Új-Zélandon, április 23-án pedig a tatai edzőtáborban, az atlétikai pályán rendezett ünnepi tesztversenyen 96.72 méterrel megdöntötte Németh Miklós 94.58-as montréali világcsúcsát, és egy csapásra a moszkvai játékok toronymagas esélyesévé lépett elő. Egyébként a mai napig ez az utolsó, olimpiai számban elért magyar atlétikai világcsúcs. Formája később sem romlott, május 18-án 96.20-tal nyert egy Walesi válogatott versenyen, itthon pedig az év atlétájának választották.
Maga a dobás nem sokban különbözött a többitől. Amíg szállt a gerely, éreztem, hogy ez most elég jól összejött. Aztán jóval a kilencvenötös vonalon túl fúródott a földbe, és enyém lett a világcsúcs… Tulajdonképpen ilyen egyszerű volt…
“„
Hiába volt esélyes, az olimpiai arany nem jött össze neki
A moszkvai olimpiára esélyesként érkezett, a selejtezőből 88.76-tal jutott a döntőbe, alaposan elverve a mezőnyt. A fináléban azonban megint nem tudta átélépni a saját árnyékát, térdfájdalmakra panaszkodotott, és még a nyolcvan métert sem sikerült túldobnia, 79.52-vel csak 10. lett. Miuán hazautazott, több műtéten is átesett, és bár 1981-ben újra 88 méter fölé jutott, technilailag már nem tudta összerakni a dobásait. A versenyzést nem hagyta abba, 1982-ben még nyert egy országos bajnokságot, 1993-ban, negyvenévesen pedig ezüstérmes lett. Paragi Ferenc pályafutása során ötször dobta túl a 90 métert, de mindig csak kisebb versenyeken tudta magából kihozni a maximumot. Világcsúcsa három évig élt, 1983 májusában döntötte meg az amerikai Tom Petranoff 99.72-vel, ami után a túl nagy dobások miatt a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) 1986-ban megváltoztatta a szer súlyeloszlását. Paragi Ferenc később testnevelő tanárként dolgozott, hobbija a vadászat volt, 2016-ban, 62 éves korában hunyt el szívinfarktusban.