18 évesen indult a budapesti Európa-bajnokságon
Papp Margit családjával Ormosbányán élt, édesanyja 1962-ben úgy zavarta le a sportpályára, mert vékony gyerek volt, és azt szerette volna, ha kicsit megerősödik. Első edzője, Szentgyörgyi János megszerettette vele az atlétikát, és gyorsan jöttek a sikerek is, elsősorban hárompróbában, mert már korán látszott, hogy ahhoz van tehetsége. 1966-ban már indult az ifjúsági Európa-bajnokságon Odesszában, ahol harmadik lett, és még abban az évben ott lehetett versenyzőként a budapesti felnőtt kontinenstornán is, amelyen a 18. helyen végzett. Akkor szakadt el az otthonától, eleibte a gödöllői Eb-faluban lakott a versenyzőkkel, majd Budapestre került, ahová idővel a családja is követte. Ötpróbában első magyra bajnoki címét 1968-ban szerezte a Csepel SC színeiben, pályafutása alatt fő ellenfelei Bruzsenyák Ilona, Szabó Ildikó és Kovács Annamária voltak.
Szovjet ellenfelét eltiltották, így ő lett az Európa-bajnok
A fővárosban Bakai József lett az edzője, akivel aztán 22 évig voltak házasok. Első olimpiájára 1972-ben utazott ki Münchenbe, amelyen 4074 ponttal a 23. helyen végzett, de élénken megmaradt benne a terrorcselekmények emléke. A folytatás nem sikerült jól, mert bár 1973-ban magyar bajnok lett távolugrásban, ötpróbában nem sikerült itthon a dobogó tetejére állnia, csak az 1976-as motreali olimpiára jtt ki a gödörből, és a 8. helyen végzett, majd néhány hét múlva újra megnerte az országos bajnokságot 4697 ponttal, ami pályafutása legjobb eredménye volt. Legsikeresebb évei ezután következtek, 1978-ban Európa-bajnok lett Prágában, miután az előtte végző címvédő és olimpiai bajnok szovjet Nagyezsda Tkacsenko rögtön a verseny után lebukott doppinggal és kizárták, mégis közel egy évnek kellett eltelnie míg Papp megkapta az aranyérmét.
Az élsportban akkor is és ma is az egó került előtérbe, és ha őszinte akarok lenni, nekem sohasem voltak olyan vágyaim, hogy Európa-bajnok legyek, vagy indulhassak olimpián. Ezek a lehetőségek csak jöttek, én pedig belecsöppentem.
“„
A moszkvai olimpián remekül szerepelt
1979-ben ugyan nem védte meg magyar bajnoki címét ötpróbában, de aranyérmet nyert távolugrásban és száz métres gátfutásban. Az 1980-as moszkvai olimpiára már azzal a tudattal utazott ki, hogy utána befejezi a versenyzést, és végül legjobb olimpiai helyezését szerezte meg, az ötödik helyen végzett, hazatérve pedig megszerzete utolsó magyar bajnoki címét. Ezután már csak levezetésképpen indult távolugrásban az országos bajnokságokon. Közben elvégezte a szakedzőit, majd a tanári kiegészítőt és ezzel párhuzamosan a vendéglátói szakközepet, hogy több lábon álljon. A moszkvai olimpia után az ötpróbát felváltotta a hétpróba, edzőként Bebesi Gabriella munkáját irányította, de hamarosan felhagyott az edzősködéssel. 1987-ben elkezdett dolgozni a csepeli Általános Művelődési Központban, ahol egészen 2005-ig testnevelést tanított, utána természetgyógyászattal foglalkozott. Ma Szigetszentmiklóson él, közel a Dunához.
Díjai, eredményei
• Európa-bajnok (1978)
• olimpiai 5. (1980)
• olimpiai 8. (1976)
• 6x magyar bajnok ötpróbában (1968, 1970, 1976, 1977, 1978, 1980)
• 2x magyar bajnok távolugrásban (1973, 1979)
• magyar bajnok 100 méteres gátfutásban (1979)
• csapatbajnok magasugrásban (1971)
• csapatbajnok diszkoszvetésben (1976)
• junior Európa-bajnoki 3. (1966)