Már 19 évesen országos bajnok lett
Markó Gábor tizenegy évesen kezdett el atletizálni, első edzője az egykori Európa-bajnoki bronzémes középtávfutó Kazi Olga volt a Budapesti Honvédnál. 1974-ben Dr. Spiriev Bozsidár vette át az edzései iránítását, és a mai napi vallja, hogy tőle tanult meg mindent az akadályfutásról. A versenyszámban első országos bajnoki címét serdülő A-ban szerezte 1975-ben, az elkövetkező években pedig minden korosztályos magyar bajnokságot megnyert. A felnőttek közé 19 évesen tört be, ez az év pedig azért is számít mérföldkőnek a pályafutásában, mert triplázott, azaz nemcsak az ifjúsági és az utánpótlás ob-t nyerte meg akadályfutásban, de már a felnőttek között is a dobogó tetejére álhatott, 8:40.96-os idővel ért célba Kocsis László és Mester Miklós előtt.
1984-es magyar csúcsát a mai napig nem tudta megdönteni senki
Először 1982-ben döntötte meg Jóny István magyar csúcsát 3000 méter akadályon, amit aztán tovább faragott, és 1984. július 21-én Potsdamban 8:17.97-es idővel nyert a kétnapos Berlini Olimpiai Napok elnevezésű versenyen, amivel a világranglista hetedik helyére ugrott, és aminél azóta sem futott jobb időt magyar atléta. Itthon a versenyszámban még hétszer nyerte meg a magyar bajnokságot, de főszámán kívül országos bajnoki címet szerzett ötezer (1984, 1991) és tízezer (1985) méteres síkfutásban is, ami itthon egyedülálló teljesítmény. Nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el, az 1983-as Luxemburgi Nagydíjon nyert, és együtt futotta a tiszteletkört az amerikaiak világsztárjával, a 400 méteres gátfutó Edwin Mosesszel. Két szabadtéri világversenyen is döntőbe jutott, előbb az 1986-os stuttgarti Európa-bajnokságon, majd az 1991-es tokiói világbajnokságon, 3000 méteren pedig negyedik helyen végzett az 1986-os madridi fedett pályás Eb-n.
Kritizálták az edzésmunkánkat, túl keménynek tartották, várták a kudarcokat, a törvényszerű kiégést. Az edzőm azt mondta, hogy versenyezni szeretünk, nem edzeni, és az összes versenyen elindulunk, amelyen csak lehet. Emellett rengeteget edzettem, az edzéstervemben például a pihenőnap szerda volt, ami azt jelentette, hogy vagy verseny, vagy huszonnégy kilométer a hegyen, és mindig egy hónappal előbb kezdtem alapozni, mint bárki más. John Walker ezerötszázas olimpiai bajnok egyszer azt mondta, amikor abbahagyod az edzést, és mész az öltözőbe, jobb, ha elölről kezded az egészet...
“„
Csak az olimpiai részvétel hiányzott a pályafutásából
Nagy fájdalma, hogy olimpián nem tudta képviselni Magyarországot, az 1980-es moszkvai nyári játékokon még túl fiatal volt, négy év múlva pedig hiába volt kirobbanó formában, Los Angelesben a szocialista blokk bojkottja miatt nem utazhatott ki, csak a helyette rendezett moszkvai Barátság-versenyre, amelyen súlyos sérülést szenvedett. Az 1988-as évben hiába nyerte sorra a válogatott viadalokat, nem kapott helyet a magyar csapatban, ami után elhagyta a Budapesti Honvédot és egy évre vissza is vonult, csak 1989-ben tért vissza, a Micro SC atlétájaként, és még bezsebelt három magyar bajnoki címet 3000 méter akadályon, egyet pedig ötezer méteres síkfutásban. 1990-ben elért 8:29.91-es ideje a mai napig a legjobb az ob-k történetében. 1993-ban vonult vissza, utolsó versenye a a brüsszeli Európa-kupa volt, amin második helyen végzett. Visszavonulása után erőnléti edzőként dolgozott, ebben a minőségben húsz éven át segítette teniszezők felkészülését.
Díjak és eredmények
• 8x magyar bajnok 3000 méteres akadályfutásban (1979, 1982, 1983, 1984, 1986, 1990, 1991, 1993)
• 2x magyar bajnok 5000 méteres síkfutásban (1984, 1991)
• magyar bajnok 10000 méteres síkfutásban (1985)
• magyar bajnok 4x800 méteres váltóban (1980)
• 2x magyar bajnok 4x1500 méteres váltóban (1980)
• magyar csapatbajnok mezei futásban (1983, 1984)
• fedett pályás magyar bajnok 3000 méteres síkfutásban (1987)
• fedett pályás magyar bajnok 1500 méteres síkfutásban (1991)