Már kiskorától több versenyszám érdekelte
Krizsán Xénia édesapja a Vasas Izzó korosztályos válogatott sprintere volt, nővére pedig Gödöllőn többpróbázott a Bocskai SE-ben, így tizenhárom évesen ide igazolt ő is. Rendszeresen járt mezei futóversenyekre, Vácra atlétikai viadalokra, hetedikes korától az édesanyja heti egyszer-kétszer Gödöllőre is átvitte edzésre. Ott már minden versenyszámot kipróbált, és 2006-ban ötpróbában diákolimpiát nyert, később serdülő országos bajnokságot. Amikor továbbtanult a budapesti Dózsa György Gimnáziumban, a korábbi olimpikon, Bakai József mesteredző kezdett foglalkozni vele a Budapesti Honvédnál heti öt alkalommal. Krizsán 2007-ben bekerült a tehetséggondozó Héraklész-programba, majd 2009-ben teljesítette a szintet a brixeni ifjúsági világbajnokságra, amelyen negyedik lett. Onnantól minden évben kijutott a korosztályos világversenyekre, többek között a 2012-es barcelonai junior-világbajnokságra. Ezután fél évig Zsivoczky Attilával dolgozott együtt, majd a szintén a Honvédnál dolgozó Szabó Dezső vette át az edzései irányítását.
Ekkor kezdtem látványosan fejlődni, igaz, rengeteget is dolgoztam. Eleinte nekem kicsit furcsa is volt, hogy nemcsak edzőtáborban kell napi kétszer edzenem, hanem a hétköznapokon is. Az időmbe belefért, mert akkoriban végeztem a Testnevelési Egyetem testnevelő-edző szakát levelezőn.
“„
Huszonöt éves országos csúcsot döntött meg
Szabó Dezsővel össze kellett csiszolódniuk, ez együttműködésük második évére, 2015-re sikerült igazán, ami pályafutása addigi legnagyobb sikeréhez, a tallinni U23-as Európa-bajnokság aranyérméhez vezetett. Nemcsak az első hely tett jót az önbizalmának, hanem az is, hogy teljesítette a riói olimpiai szintet is. A 2015-ös pekingi felnőtt-világbajnokságot élvezte, bár a párás meleg miatt azt hitte, nem fog tudni versenyezni, aztán 6322 pontos utánpótláscsúcs sült ki belőle. A riói olimpia nem sikerült jól, tizenhatodik lett, és 2017-ben szakadást állapítottak meg a gerinccsigolyájában, ami a rossz tartása miatt alakulhatott ki. A londoni világbajnokságon úgy tudott rajthoz állni, hogy a gerincébe kapott injekciót, utána pedig hosszú rehabilitációs időszak vette kezdetét. 2019-ben látványosan tért vissza, egy hónapon belül két kiemelkedő eredménnyel, májusban az ausztriai Götzisben 6469 ponttal új egyéni csúcsot ért el, és teljesítette a tokiói olimpiai szintet, majd júniusban a franciaországi Talence-ban 6619 ponttal megdöntötte Ináncsi Rita huszonöt éves országos csúcsát hétpróbában. A dohai világbajnokságtól viszont vissza kellett lépnie, mert megsérült a combhajlítóizma.
Legjobb eredményeit a koronavírus-járvány után érte el
A 2020-as évét a koronavírus-járvány írta át, de a következő esztendő nagyon jól alakult, előbb megszerezte pályafutása első érmét világversenyen, harmadik lett a toruni fedett pályás Eb-n, majd május végén Götzisben 6651 ponttal új, mai napig álló országos csúcsot ért el. Az egy évvel elhalasztott tokiói olimpián a tizenharmadik helyen végzett, a 2022-es eugene-i világbajnokságon pedig öt versenyszám után visszalépett a versenytől, mert távolugrásban mindhárom kísérletét elrontotta, és nem akart egy sérülést kockáztatni. Az az évi főversenye ugyanis a müncheni Európa-bajnokság volt, melyen ötödikként végzett. A következő évben csak egyszer indult hétpróbaversenyen, augusztusban, a budapesti világbajnokságon, amelyen pályafutása legnagyobb nemzetközi sikerét elérve negyedik lett, úgy, hogy mindössze 21 ponttal maradt le a bronzéremről. 2024. július 7-én lezárult az atléták Road to Paris ranglistája, amelyről újabb magyar versenyzők csatlakozhattak a már korábban olimpiai szintet teljesítők kőzé, köztük Krizsán Xénia a hétpróba versenyszámban. A hétpróba első nap végén Krizsán Xénia teljesítette az első 4 számot. 200 méteren Xénia bejött 25 mp alá, 4 versenyszám után összetettben 15. helyen állt. A párizsi olimpia péntek esti atlétikaprogramjának keretében, a 800 méteres síkfutással véget ért a hétpróbázók kétnapos küzdelme, ahol Krizsán Xénia végül a hetedik helyen végzett.