Rögtön országos középiskolai bajnokságot nyert
Koltai Jenő Ruip családnéven, Pápán született. Vallotta, hogy otthon nemcsak vallásos nevelést kapott, de a haza és a munka szeretetét is magával hozta. Úgy vélte, a paraszti munka fizikailag és lelkileg is megerősítette, és olyan alapot adott neki, hogy amikor a pápai bencés gimnázium diákjaként, 1936-ban megismerkedett a gerelyhajítással, rögtön meg is nyerte a budapesti Városligetben rendezett országos középiskolai bajnokságot, amelyen legyőzte a nagy esélyest. A verseny után odament hozzá Misányi Ottó, akit az atlétika „atyjának” neveztek akkoriban, és megkérdezte, van-e kedve a Testnevelési Főiskolára jelentkezni. Igent mondott, és miután 1939-ben leérettségizett, a TF-en folytatta tanulmányait. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy miközben 1941-től 1949-ig a TFSE csapatában sportolt dobóatlétaként, fontosnak tartotta a tanulást, testnevelő tanári, teniszedzői, ökölvívóedzői és labdarúgóedzői minősítést szerzett.
A Testnevelési Főiskola első rektora lett
Sportolóként kétszer nyert csapatbajnokságot, gerelyhajításban és súlylökésben, mindkettőt 1946-ban. Ekkor már gyakorló testnevelő tanárként dolgozott, előbb 1942-től 1943-ig a komáromi bencés gimnáziumban, majd 1943-tól 1945-ig tanársegédként a Testnevelési Főiskolán, 1945-től 1946-ig pedig a pápai Állami Tanítóképzőben. 1947-től újra a TF munkatársa, 1952-től docense, majd 1969-től az atlétikai tanszék vezetője lett. 1973-ban kinevezték a TF főigazgatójává, két év múlva pedig első rektorává, amely pozíciót 1978-as nyugdíjazásáig töltötte be. 1943 és 1978 között megszakításokkal atlétikaedzőként is dolgozott a főiskolán, precízen és tudományos szakmai alapossággal oktatta a gerelyhajítást. 1949-ben a magyar atlétikai válogatott dobóedzője, 1966-ban szövetségi kapitánya lett, olyan tanítványai voltak, mint Németh Angéla, Németh Miklós olimpiai bajnok, és Kulcsár Gergely olimpiai ezüstérmes gerelyhajítók. Sosem siettetett semmit, az alapok lerakását kiemelten fontosnak tartotta, türelmes edzőként állandó mondása volt:
Úgy folyd körül azt a gerelyt, mintha hegedűt tartanál a kezedben, és egy szép dallamot akarnál eljátszani!
“„
Széles körű tudományos és sportvezetői munkája
Az 1960-ban a mesteredzői minősítést is megszerző Koltai Jenőnek az edzői és tanári tevékenysége mellett a tudományos munkája is kiemelkedő volt. Kutatási területei az atlétika elmélete és módszertana volt, ezen belül az edzésmunkával elérhető teljesítményfokozás biomechanikai, biológiai és fiziológiai területei, amelyekről rengeteg tudományos igényű cikket és könyvet írt. A magyar sport meghatározó alakjaként sportvezetői pályafutása is szerteágazó volt, 1947 és 1978 között többször is a Testnevelési Egyetem Sportegyesület tanárelnöke, 1962-től pedig tíz évig a TF Módszertani Bizottságának, majd a főiskolai-egyetemi tanács elnöke volt. 1965-től rendes, 1980-tól tiszteletbeli tagja volt a Magyar Atlétikai Szövetség elnökségének, 1974 és 1980 között a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségében is helyet kapott, 1969-től 1991-ig az Atlétaedzők Világszövetsége elnökségének tagja volt.
A magyar atlétikai válogatott világhírű trénere
A magyar válogatott valaha volt egyik legeredményesebb, világhírű trénereként számtalan szakmai cikket írt, tankönyveket szerkesztett, oktatófilmje nemzetközi díjat nyert, előadásokat tartott külföldön, és részt vett a testnevelőképzés hazai reformjában. Munkája elismeréseként megkapta a Magyar Olimpiai Bizottság érdemérmét, majd a Magyar Örökség díjat. Hosszú betegség után, 2004 decemberében, 87 éves korában hunyt el. A budapesti atlétikai világbajnokság után, 2023 szeptemberében adták át a Testnevelési Egyetem róla elnevezett Csörsz utcai edzőpályáját, amely a Dr. Koltai Jenő Sportközpont nevet viseli.