Kiss

Dániel

Kiss Dániel 12 éves korában ment le először atlétikaedzésre az Ikarus BSE-hez, ahol több versenyszámot is kipróbált, első bajnoki érmét magasugrásban szerezte. Tizennégy éves korában azonban edzője, ifj. Tomhauser István észrevette, hogy a fiúnak van érzéke a gátfutáshoz, és elég bátor is hozzá, így azzal kezdtek foglalkozni. Első bajnoki érmét gátfutásban 1996-ban szerezte 14 évesen, egy év múlva pedig már bajnok lett a korosztályában. Miközben itthon ifjúsági és a junior országos bajnokságokat nyert, 1999-től a nemzetközi korosztályos versenyeken is indult. 2002-ben fél évet Ausztráliában töltött, ahol egy ukrán edzőnővel készült, majd 2004-től két és fél évig az Egyesült Államokban, Memphisben élt, ahova ösztöndíjjal került, és mivel nem volt gátfutóedzője, egyedül készült a saját megszokott gyakorlataival. Itthon 2005-ben szerezte meg első felnőtt országos bajnoki címét, amelyet egy év múlva megvédett, és bejutott a göteborgi Európa-bajnokság döntőjébe 100 gáton, ahol végül hetedik lett.

Bár előtte kisebb sérülésekkel bajlódott, a következő néhány év Kiss Dániel sportpályafutásának csúcsa volt. 2008-ban kijutott első olimpiájára, Pekingbe, majd a következő évben a berlini világbajnokságra, ahol megdöntötte a 12 éve fennálló magyar csúcsot, és 13.34-es idővel jutott be az elődöntőbe, legyőzve többek között az olimpiai ezüstérmes amerikai David Payne-t is. 2010 januárjában újabb hazai rekordot múlt felül, fedett pályán 7.57-et futott 60 gáton, amivel Bakos György 25 éves csúcsát döntötte meg, amit februárban tovább faragott. A szabadtéri magyar rekordot közben 13.32-re javította (ami végül az egyéni csúcsa maradt), majd a barcelonai kontinensviadalon bronzérmet szerzett, amiért év végén a legjobb magyar atlétává választották. A következő évben lábközépcsontműtéten esett át, de kvalifikálta magát a 2012-es londoni olimpiára, ahol végül nem jutott tovább az előfutamokból, az országos bajnokságon pedig legyőzte őt új riválisa, klubtársa és jó barátja, Baji Balázs.

Ekkor már túl volt egy súlyos fertőzésen, 2011 augusztusában ugyanis rutinműtétre ment, amit még ő sürgetett, mert kvalifikálta magát a londoni olimpiára, és minél hamarabb teljesen egészséges akart lenni, hogy elkezdhesse a felkészülést. Azonban elkapta az MRSA-fertőzést, amely nem reagál az általános antibiotikumokra, így nehéz kezelni. Több műtéten is átesett, szeptembertől mankóval járt, és csak december végén vették le a külső csontrögzítőket, ami négy hónap teljes kiesést jelentett, így két hónapja maradt felkészülni. Még indult Zürichben a 2014-es szabadtéri, és Prágában a 2015-ös fedett pályás Európa-bajnokságokon, de végül 2017 nyarán a visszavonulás mellett döntött. Azóta erőnléti edzőként dolgozik, először a Vasas felnőtt női röplabdázóival és teniszezőkkel foglalkozott, majd egykori edzője, ifj. Tomhauser István mellett, az Ikarus BSE-nél helyezkedett el, ahol többek között a gátfutó Kerekes Gréta erőnléti edzéseiért felelt.

• 5× bajnok szabadtéren (2005, 2006, 2008, 2009, 2010), • 2× bajnok fedett pályán (2007, 2010) • Európa-bajnoki bronzérmes (2010), • fedett pályás világbajnoki 8. (2010) • Az év magyar férfiatlétája (2010)