Atlétika

Király
Pál

1925-ben Király Pál nyerte az első magyar bajnoki címet maraton futásban. Ezt az eredményt a következő két évben megismételte. Az 1923-as göteborgi ún. kisolimpián harmadik helyezést ért el maratonfutásban. Rá egy évre részt vett a Párizsban rendezett olimpián.

Születési hely
Alberti
Születési idő
1896. nov. 7.
Halálának ideje
1969. jan. 4.
Halálának helye
Budapest
Olimpia
Világ­bajnokság
Európa-bajnokság

Labdarúgóból atléta

Király Pál 1912-ben a BTC-ben kezdett futballozni, majd 1913-tól az Egyetértés SC színeiben atletizált. Az ESC-ben megkezdett pályafutását 1917 és 1919 között az MTE színeiben folytatta, majd az első világháború befejeztével ismét az ESC-be igazolt. Az első világháború során háromszor is megsebesült, de szerencsére nem olyan súlyosan, így folytathatta a sportpályafutását. Érdekes története van annak, hogy miért is váltott a labdarúgásról az atlétikára: Akkoriban még pikolófiúként dolgozott és a főúr nem nézte jó szemmel, hogy a gyakran összerugdalt lábával nem tudott olyan fürgén mozogni, mint ahogy egy jó pincértanoncnak illik. Szelídebb sportra kellett áttérni és így lett Király Pálból atléta.

Sportpályafutása

Elsősorban hosszútávfutásban versenyzett. Tehetsége akkor bontakozott ki igazán, amikor Kulcsár Istvánnal, a kor másik nagy futóegyéniségével vívott versenyről versenyre ismétlődő nagyszerű párharcokat. Ezeknek a versenyeknek hol Király Pál, hol Kulcsár István lett a győztese. Az 1925-ös mezei versenyen például Király Pál centiméterekkel győzte le nagy ellenfelét, Kulcsár Istvánt. A magyar bajnokságban háromszor lett első maratonfutásban (1925-1927) és 15km-es futásban, valamint egyszer (1924) mezei futásban. 1925-ben Király nyerte az első bajnoki címet maraton futásban. Az 1923-as göteborgi ún. kisolimpián harmadik helyezést ért el maratonfutásban. Az 1924-es Párizsban rendezett olimpián 10000m-en és maratonfutásban indult, de egyik versenyszámban sem ért célba. Az 1928-as amszterdami olimpiára is nevezték, de Királyt pár nappal az elutazás előtt elütötte egy gépkocsi, emiatt nem tudott elutazni.

Pályán kívül, emlékezete

Sportpályafutása mellett a híres Gundel étteremben dolgozott, mint pincér. Pályafutása befejezése után, 1931-től edzőként dolgozott, valamint saját vendéglőt üzemeltetett a „Maratoni futóhoz” címezve. A Budapesti Atlétikai Szövetség által rendezett nemzetközi maratonfutóverseny 1981 és 1990 közt a Király Pál emlékverseny néven szerepelt a versenynaptárban. A Király család vándorserleget ajánlott fel, amelyet a legjobb eredményt elérő magyar versenyző kapott meg.

Egyesületei

1913 — 1916
Egyetértés Sport Club
1918 — 1920
Munkás Testedző Egyesület
Budapest
1920 — 1931
Egyetértés Sport Club

Eredményei

1924
Párizs
Franciaország
VIII. nyári olimpiai játékok
Közép- és hosszútávfutás 10000 m síkfutás
Helyezetlen
1924
Párizs
Franciaország
VIII. nyári olimpiai játékok
Közép- és hosszútávfutás maratoni
Helyezetlen