Sportpályafutása
Családja a második világháború után települt Kispestről a Jászságba, ahol egy kis tanyán éltek, nem volt sem villany, sem vízvezeték. Három tesvérével - köztük Kazi Olga és Kazi Valéria későbbi középtávfutók - onnan járt be gyalog a Kossuth úti iskolába. Egy MHK-versenyen Barna István fedezte fel Arankát, aki a Szolnoki MÁV-ban kezdett atletizálni, és már ifjúsági korában, 1951-ben 800 méteren bekerült a nagyválogatottba. 1953-ban Budapestre költözött, a Landler Jenő Járműjavítóban kezdett dolgozni, és a Bp. Lokomotiv versenyzője lett, ahol Kelen János, a válogatott edzője segítette. A prágai nemzetközi viadalon a 3x800 méteres női váltóval országos rekorder telt, augusztusban pedig a bukaresti VIT-sportversenyein a világ ifjúságának legjobb nyolcszázasai között a harmadik helyen végzett. A húszéves Kazi Aranka így emlékezett vissza az 1954 májusában rendezett magyar-angol válogatott futballmeccsre:
Ott feküdtem a fűben, és nagyon, nagyon örültem a magyar góloknak. Miközben szurkoltam a magyar válogatottnak, eszembe jutott, milyen jó lenne, ha a nemzetközi atlétikai versenyen nekem is ilyen nagyszerű eredményem lenne.
„„
Pályafutása legsikeresebb éve: 1954
Az 1954-es esztendő Kazi Aranka sportpályafutásának egyik legjelentősebb éve volt, az angol-magyar találkozó alkalmával a Lokomotiv svéd váltójával országos csúcsot futottak. A következő héten a Népstadion közönsége a Vörös Lobogó nemzetközi versenyére gyűlt össze, 880 yardon a világcsúcstartó keletnémet Ursula Jurewitz-cel mérték össze erejüket, akit óriási küzdelem után legyőzött, nemcsak országos csúcsal, de világcsúccsal is. Ezzel ő lett az első magyar atlétanő, aki világcsúcsot javított, 880 yardon 2:11.6-os eredményt ért el. Később tagja volt a magyar 3x880 yardos váltónak is 1954-ben, amely 13 évig tartotta a világrekordot 6:36.2-es eredménnyel. Kazi Aranka az ötvenes évek legismertebb és legnépszerűbb magyar atlétanője lett, az újságok a „fehér futó istennőnek” nevezték a hasábjaikon.
Visszavonulása után húga, Olga lépett a nyomdokaiba
A berni Európa-bajnokságon negyedik lett, sok nagy viadalt nyert, tízezrek emlegették, amikor a Népstadionban a váltóban az utolsó métereken előzte meg egyik nagy ellenfelét, a brit Diane Leathert. Nagy bánata volt, hogy fénykorában a női 800 méteres síkfutás még nem szerepelt az olimpián, és amire felvették, Achilles-ín-bántalmai amitt már nem tudott részt venni. Pályán és mezei futásban összesen 14 magyar bajnokságot nyert, 13 alkalommal javított országos csúcsot, 29-szer szerepelt válogatott mezben. Legjobb eredményei 400 méteren 56.6, 800-on 2:08.1, 1500 m-en pedig 4:32.8 volt. Sérülései miatt korán, a hatvanas évek elején vonult vissza, amikor már húga, Olga lépett a nyomdokába. A civill életben is megállta a helyét, magyar-történelem szakos egyetemi diplomát szerzett, s betegségéig a Vasúti Tudományos Kutató Intézet tudományos munkatársaként dolgozott. Kapcsolatban maradt az atlétikával, 1972-es korai haláláig versenybíróként tevékenykedett.
Díjai, eredményei
• Európa-bajnoki 4. (1954)
• 4x magyar bajnok 400 m-en (1954, 1955, 1956, 1957)
• 5x magyar bajnok 800 m-en (1954, 1955, 1956, 1957, 1958)
• 4x magyar bajnok mezei futásban (1954, 1955, 1960, 1961)
• 2x magyar bajnok a 3x800 m-es váltóval (1954, 1960)
• magyar bajnok a svédváltóval (1955)
• 2x magyar csapatbajnok mezei futásban (1959, 1960)
