Sportpályafutása
Testvérei Kazi Olga és Kazi Valéria atléták, középtávfutók. Családja a második világháború után települt Kispestről a Jászságba, ahol egy kis tanyán éltek, nem volt sem villany, sem vízvezeték. Három tesvétével onnan járt be gyalog a Kossuth úti iskolába. Egy MHK-versenyen Barna István fedezte fel Kazi Arankát, aki a Szolnoki MÁV-ban kezdett atletizálni, és már ifjúsági korában, 1951-ben 800 méteren a nagyválogatottba került. 1953-ban Budapestre került, a Landler Jenő Járműjavítóba, és a Bp. Lokomotiv versenyzője lett, ahol Kelen János, a válogatott edzője segítette. A magyar atlétákkal együtt Kazi Aranka is ott állt Prágában, a nemzetközi viadalon, és mint a 3x800 méteres női váló egyik tagja, 2:16-os részidejével országos rekorder telt. Nem volt ideje pihenni, augusztusban már a bukaresti VIT-sportversenyein a világ ifjúságának legjobb nyolcszázasai között állt rajthoz, az 1953-as bukaresti VIT-en harmadik helyen végzett. A húszéves Kazi Aranka így emlékezett vissza az 1954 májusában rendezett magyar-angol válogatott futballmeccsre:
Ott feküdtem a fűben, és nagyon, nagyon örültem a magyar góloknak. Miközben szurkoltam a magyar válogatottnak, eszembe jutott, milyen jó lenne, ha a nemzetközi atlétikai versenyen nekem is ilyen nagyszerű eredményem lenne.
“„
Pályafutása legsikeresebb éve: 1954
Az 1954-es esztendő Kazi Aranka sportpályafutásának egyik legjelentősebb éve volt, az angol-magyar találkozó alkalmával a Lokomotiv svéd váltójával országos csúcsot futottak. A következő héten a Népstadion közönsége a Vörös Lobogó nemzetközi versenyére gyűlt össze, 800 méteren a Német Demokratikus Köztársaság világcsúcstartó atlétanőjével, Jurevitzel mérték össze erejüket, és óriási küzdelem után legyőzte ellenfelét, nemcsak országos csúcsal, de világcsúccsal is. Ezzel ő lett az első magyar atlétanő, aki világcsúcsot javított, 880 yardon 2:11.6-os eredményt ért el. Később tagja volt a magyar 3x880 yardos váltónak is 1954-ben, amely 13 évig tartotta a világrekordot 6:36.2-es eredménnyel. Kazi Aranka az ötvenes évek legismertebb és legnépszerűbb magyar atlétanője lett.
Visszavonulása után húga, Olga lépett a nyomdokaiba
A berni Európa-bajnokságon negyedik lett, sok nagy viadalt nyert, tízezrek emlegették évekig, amikor a Népstadionban a váltóban az utolsó métereken előzte meg egyik nagy ellenfelét, a brit Diane Leathert. Nnagy bánata volt, hogy fénykorában a női 800 méteres síkfutás még nem szerepelt az olimpián, és amire felvették, Achilles-ín-bántalmai már megakadályozták a részvételben. Pályán és mezőn összesen 14 magyar bajnokságot nyert, 13 alkalommal javított országos csúcsot, 29-szer szerepelt válogatott mezben. Legjobb eredményei 400 méteren 56.6, 800-on 2:08.1, 1500 m-en peidg 4:32.8. Sérülései miatt korán, a hatvanas évek elején vonult vissza, amikor már húga, Olga lépett a nyomdokába. Az életben is megvalósította kitűzött céljait, magyar-történelem szakos egyetemi diplomát szerzett, s betegségéig a Vasúti Tudományos Kutató Intézet tudományos munkatársaként dolgozott. Kapcsolatban maradt az atlétikával, versenybíróként tevékenykedett.
Felhasznált irodalom
• Népsport, 1972. április (28. évfolyam, 78-102. szám)1972-04-21 / 94. szám
• Munka Munka, 1987 (37. évfolyam, 1-12. szám)1987 / 7. szám
• Esti Budapest, 1954. június (3. évfolyam, 128-153. szám)1954-06-01 / 128. szám
• Szocialista Vasútért, 1955. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)1955-01-31 / 5. szám