Ugratásból lett atléta
Juhász Béla, mint minden korabeli fiúgyermek, a focival kezdte. Nagykátán a községi csapatban csatárt játszott, de amikor tizenhárom község váltófutóversenyét rendezték, beválogatták az iskola csapatába, és elsők lettek. Mindkét sportággal kacérkodott, végül a döntő elhatározásban közrejátszott, hogy orvosi tanácsra abbahagyta a szabó szakmát, és Budapestre ment munkát keresni. Csepelen kapott állást. Ugyanabban az időben Csepelen futótoborzót rendeztek, és munkatársai ugratták: „Nagy futó, most mutasd meg!”. Elindult, és nagy fölénnyel nyert.
Első maratoni versenyén egyéni bajnoki címet nyert
Juhász Béla 18 éves korában már igazolt atlétaként szerepelt versenyeken. 1941-től a korszak egyik elismert klubja, a BBTE színeiben hódolt kedvenc szakágának, a hosszútávfutásnak. A második világháború után, 1946-tól, Vasas-atlétaként érte el sikereit. 1957-ig meghatározó tagja volt az abban az időszakban igen erős hazai mezőnynek. Már 1947-ben helyet kapott a Vasas 5000 méteres bajnokcsapatában, amit aztán háromszor sikerült megismételnie a csapatbajnokság 1951-től kezdődő szüneteltetéséig. 1955-ben maratoni magyar bajnokságot nyert, pálya- és mezei csapatversenyeken további 14 alkalommal állt a dobogó legfelső fokán.
Hősies küzdő volt
1939-ben lett először tagja a magyar válogatottnak, 1957-ig tizenhat alkalommal öltötte magára a címeres mezt. A helsinki olimpián (1952) és a berni Eb-n (1954) 10 000 méteren képviselte hazánkat. 1952-ben 10 000 méteren a világranglista tizedik helyezettje volt. Küzdeni tudására jellemző, hogy 1954-ben, amikor a svéd–magyar válogatottviadalon már a táv elején szögessel csúnyán beleléptek a lábába, a csapat érdekében vérző Achilles-ínnal hősiesen lefutotta a 25 kört. A sportszerű közönség, látva kínlódását, felállva tapsolta, buzdította, és így a sérülés miatti megtorpanása ellenére a harmadik lett. Utána a kórházban háromnegyed órás műtéten varrták össze a lábát. De a fontos: két ponttal nyert a válogatott. Az egyik svéd újság azt írta a kommentárjában: „A magyarok azért nyertek, mert nem atléták, hanem hősök versenyeztek a csapatukban.”
»Nevelni« – mondta egykoron Juhász Béla. »Az edzéstervet becsülettel kell végrehajtani. A sport nem játék a számokkal, több annál, emberi.«
“„
Eredményes edzőként folytatta
Versenyzői pályafutását követően eredményes edzőként dolgozott a sportágért. Kiemelkedő eredményeket elért atléták felkészítése fűződik nevéhez. A Vasas és a Csepel sportklubban több válogatott távfutó mestere volt. (Előbb a Vasasban, majd 1963 és 1975 között a Csepel SC-ben dolgozott.) Tanítványai közül a középtávfutó Kulcsár Magdolna, a hosszútávfutó Völgyi Zsuzsa és Szerényi János, valamint a maratoni futó Szekeres Ferenc nyert bajnokságot. Az edzősködés mellett a kisújszállási Forma Kisipari Szövetkezet anyagbeszerzőjeként dolgozott. 2002-ben a Magyar Atlétikáért kitüntetés arany fokozatával ismerték el sporttevékenységét.
Forrás
• Muha József: Bajnokokkal szemtől szemben. Híres sportolók a múltról a jelenben (Budapest, 1987)
• Antal Zoltán – Sass Tibor – László István: A magyar sport kézikönyve 1972 (Budapest, 1972)
• www.olympedia.org
• www.arcanum.hu