Hamar jöttek a korosztályos sikerek
Horváth Attila Kőszegen született és tanult, melette zeneiskolában klarinétozott, de középiskolában már a sporté lett a főszerep, 1981 szeptemberében a Haladás VSE diszkoszvetője lett, ahol edzői a különböző időszakokban Németh Pál, Szegletes Ferenc és Simon Gyula voltak. Tehetségére korán fény derült, 1984-ben és 1985-ben is megnyerte az ifjúsági országos bajnokságot, és ezekben az években a szocialista országok világversenyén, az Ifjúsági Barátság Versenyen sem volt ellenfele. Legnagyobb korosztályos sikere azonban az volt, amikor 1985-ben, Cottbusban a dobogó tetejére állhatott a junior Európa-bajnokságon, ráadásul 60.02-es Európa-csúccsal nyert. A rekordokat itthon is sorra döntötte, felnőtt diszkosszal elért 61.84 méteres ifjúsági országos csúcsát csak 1997-ben tudták megdönteni. 1990-ben már többször 65 méter feletti eredményt ért el, indult a spliti felnőtt Európa-bajnokságon, amelyen a nyolcadik helyen végzett.
A magyar atlétika első világbajnoki érmét szerezte
A következő évben rengeteget fejlődött, két hónappal az 1991-es tokiói atlétikai világbajnokság előtt megnyerte az Európa-kupát, és legyőzte a keletnémet világcsúcstartó Jürgen Schultot is. Tokióban aztán az átállással volt a legnagyobb gondja, de így is kihozta magából a legtöbbet, 65.32-es dobásával harmadik lett a német Lars Riedel (66.20) és a holland Erik de Bruin (65.82) mögött, ezzel a magyar atlétika első világbajnoki érmét szerezte. Itthon ekkor már legyőzhetetlen volt, 1990 januárja és 1998 júniusa között egymás után nyolcszor nyerte meg az országos bajnokságot. Az 1992-es a barcelonai olimpián nem tudta megismételni az egy évvel korábbi teljesítményét, de a döntőbe magabiztosan bejutott, és végül ötödik helyen zárt 62.82 méteres kísérletével. Az 1993-as vb-t kihagyta, edzőt váltott, majd 1994-ben megdöntötte a magyar csúcsot, 68.58 dobását csak nyolc évvel később, 2002-ben tudták megdönteni.
Még két olimpián képviselte Magyarországot
Bár nemzetközi versenyen érmet már nem szerzett, továbbra is a kontinens egyik legjobb diszkoszvetőjének számított, akit 1994-ben itthon az év legjobb atlétájának választottak. Az 1995-ös götheborgi világbajnokságon negyedik lett 65.72-es méteres kísérletével, csak tizenhat centi hiányzott neki a dobogóhoz, és hatodik helyen végzett az azévi Grand Prix-versenysorozatban. Utolsó olimpiáján, az 1996-os atlantai nyári játékokon tizedik lett. Az 1998-as budapesti Európa-bajnokságra nagyon készült, de sérülés miatt végül nem állhatott a Népstadion dobókörébe, a 2000-es sydney-i olimpia előtt pedig bejelentette visszavonulását. Nem maradt a sportágban, eltűnt a nyilvánosság előtt, így különösen váratlan volt, mikor 2020. novemberében jött a tragikus hír, hogy 53 éves korában meghalt koronavírus-fertőzésben.
Díjai, eredményei
• olimpiai 5. (1992)
• olimpiai 10. (1996)
• világbajnoki bronzérmes (1991)
• világbajnoki 4. (1995)
• Európa-bajnoki 5. (1994)
• junior Európa-bajnok (1985)
• 9x magyar bajnok (1987, 1990-1997)
• az év magyar férfi atlétája (1994)
