Atlétika
Mesteredző

Híres
László

Híres László közép- és hosszútávfutó, akadályfutó atléta, edző, 1961-től mesteredző. 1938-ban ő lett az ország első akadályfutó bajnoka, sokáig országos csúcstartó is volt. Hétszeres magyar bajnok, huszonhétszer volt válogatott. Edzőként sok ismert közép- és hosszútávfutóval foglalkozott, tanítványai közé tartozott Szentgáli Lajos, Mecser Lajos és Zemen János.

Születési hely
Újpest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Születési idő
1917. júl. 5.
Halálának ideje
2008. dec.
Halálának helye
Budapest
Olimpia
Világ­bajnokság
Európa-bajnokság

Titokban kezdett edzeni

Híres (Hrabusa) László 1917. július 5-én született Újpesten, szüleivel szegényes körülmények között laktak a Megyeri úton. Néhány esztendő múlva a család Felsőgödre költözött. Dolgozott szatócsboltban, csomagolt és cipekedett, hogy vehessen magának cipőt és ruhát, s maradjon valamennyi pénz tandíjra is. Igazi örökmozgó gyerek volt, sokat futkározott, focizott, de szeretett rajzolni is. Abban az időben gyakorta nyaralt Felsőgödön a Corvin Áruház egyik osztályvezetője, akinek egy alkalommal megmutatta a rajzait, s azok megtetszettek neki, ezért az áruház alkalmazta őt kirakatrendező dekoratőrnek. Egyszer elindult futásban egy házi sportversenyen, ám csúnyán elmaradt saját várakozásától, ezért titokban edzeni kezdett. Tizenhat éves korában, 1933-ban benevezett egy tehetségkutató versenyre, ahol 3000 méteren 10:36-os idővel győzött. Még abban az évben, ősszel megnyert egy mezei futóbajnokságot is, rövidesen pedig tagja lett az UTE atlétikai szakosztályának.

Az ország első akadályfutó bajnoka

A következő három évben, 1934 és 1936 között mezei síkfutásban 800, 1500 és 3000 méteres távokon összesen kilenc országos ifjúsági bajnoki címet szerzett, nem egyet közülük új országos rekorddal, majd 1938-ban 3000 méteres akadályfutásban az ország első felnőttbajnoka lett 9:48.2-es eredménnyel. Abban az évben volt először tagja a magyar atlétikai válogatottnak, amelyben ettől az évtől kezdve 1950-ig huszonhét alkalommal szerepelt. 1939-ben 9:32.2 perces idővel országos csúcsot futott 3000 méter akadályon, pályafutása során összesen hét országos csúcsot állított fel. 1947-ben két mérföldes akadályfutásban győzött az angol bajnokságon is. Edzője 1934 és 1936 között Ujfaludszky József, 1937 és 1943 között Vadas Iván volt, 1944 és 1952 között saját maga edzője volt. A versenyszerű futást 1953-ban fejezte be, de már tíz évvel előtte elkezdte a szakvezetői tevékenységét.

Edzőként jutott el az olimpiára

1948-ban a jugoszláv válogatott futóedzője, 1956 és 1958, majd 1961 és 1962 között a román válogatott futóedzője, itthon 1969-től 1977-ig az Újpest Dózsa, 1978-tól 1982-ig a Bp. Honvéd atlétikai szakosztályának futóedzője, 1985-től 1986-ig pedig a magyar öttusa-válogatott futóedzője volt. Bár számos hazai és nemzetközi versenyen ért el kimagasló sikereket, mivel a második világháború miatt az 1940-es és az 1944-es nyári olimpiát nem rendezték meg, az ötkarikás játékokon való részvétel kimaradt sportpályafutásából. Edzőként aztán részt vehetett ötkarikás játékokon; tanítványa, a jugoszláv Franjo Mihalić 1956-ban a melbourne-i olimpián ezüstérmes lett maratonfutásban. Az edzői munkát befejezve sem szakadt el a sportágtól, számos szakmai előadást tartott.

A civil életben

1934 és 1936 között a budapesti Corvin Áruház munkatársa, dekoratőr, 1936 és 1968 között a Budapesti Egyesült Izzó Rt., illetve a Tungsram Rt. munkatársa, leltáriroda-vezető, számvitelellenőr, a dekorációs osztály vezetője volt. Gödön több mint hatvan évig élt, felkutatta a világháborúban elesettek neveit, megszervezte az emlékműavatásukat, amelyen szónoklatot tartott. A háza előtt a kilencvenes években mindig lobogott a magyar zászló. Híres László kiválóan rajzolt és fotózott, sportkarikatúrái ismertek és kedveltek voltak. 1955-ben az atléták közül elsőként kapta meg a „Magyar Sport és Testnevelés Kiváló Dolgozója” kitüntetést. 1961-ben elnyerte a mesteredzői címet. 1987-ben „A magyar atlétikáért” díszplakett arany fokozatával tüntették ki. Göd városa 2002-ben díszpolgári címmel ismerte el sportvezetői és edzői tevékenységét. Budapesten hunyt el 2008-ban, hamvait a felsőgödi Jácint utcai temetőben helyezték el.

Sikeres atléták kerültek ki a keze alól

Már az ötvenes években kiváló versenyzői voltak, és a későbbi évtizedekben is ragyogó atléták kerültek ki a keze alól. Szentgáli Lajos Európa-bajnoki sikere jelentette a nyitányt, amely után Mecser Lajos hatalmas győzelmei, Zemen János olimpiai döntője, Markó Gábor, Fancsali András, Kerékjártó István, Németh Gyula, Tóth László és társai eredményei következtek. A sportvezetéssel nem volt felhőtlen a kapcsolata, mellőzték, tanítványaival nem jutott ki olimpiára, de pályafutását az érmek, a rekordok minősítik, fanatizmusáról egy régi történet árulkodik. Mikor 1968-ban megtudta, hogy nem kísérheti el Mecser Lajost a mexikói olimpiára, saját vérével írt levelet Kutas István sportvezetőnek. Ahogy mesélte, elsőre nem járt sikerrel, mert a vére megalvadt, ezért egy orvos ismerősétől kért szakmai tanácsot, a levél azonban nem hatotta meg a sportvezetőt. Véleménye szerint, ha jelen lehetett volna a mexikóvárosi olimpián, tanítványa, Mecser Lajos éremmel tér haza.

Forrás

• https://atletika.hu/en/node/141 • Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? Sportolók, edzők, sportvezetők, sportújságírók, sportorvosok, sportszakemberek. I. kötet A-H (Szekszárd, 1994) Ki kicsoda • https://god.hu/elet-a-varosban/hiressegek/hires-hrabusa-laszlo/

Egyesületei

1934 — 1949
Újpesti Torna Egylet
1951 — 1952
Budapesti Dózsa Sportegyesület
Budapest