A népszerű sportoló az első világháborúban vesztette életét
Grön Lajos néven 1882. február 24-én született Szegeden, ahol a belvárosi iskolában végezte az elemit, középiskolába pedig a piarista gimnáziumba járt. Ekkor már kiemelkedő eredményeket ért el atlétikában, elsősorban magas-, távol- és rúdugrásban, így hamar a Szegedi Torna Egylet sportolója lett. Az érettségi után Budapestre kötözött, ahol a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán folytatta tanulmányait.
A magyar stílussal a bronzéremig
Budapesten sem hanyagolta el az atlétikát, a BEAC-ba igazolt. Tizenkilenc évesen került be a 1900-as olimpiára utazó tizenhat tagú magyar küldöttségbe. A párizsi játékok a valaha volt legrosszabbul megszervezett olimpiának bizonyult, de Gönczyt ez nem zavarta abban, hogy érmet nyerjen.
A magyar stílussal, vagyis szemből nekifutva, messziről dobbantva, majd lábbal előre, háttal erősen homorítva jutott át a léc fölött. 175 centimétert ért el, ezzel a harmadik helyen végzett az amerikai Irving Baxter (190 cm) és a brit Patrick Leahy (178 cm) mögött. A fiatal sportoló a két olimpia közötti időszakban négyszer döntötte meg az országos csúcsot, egészen 182 centiméterig jutott.
Az 1904-es, tengerentúli olimpián két centivel maradt le az éremről, helyből magasugrásban pedig ötödik lett, a feljegyzések szerint az edzések során tokaji borral erősítette magát, amit a versenyen már nem engedtek neki. Magyarországon kétszer nyerte meg az országos bajnokságot, majd indult az 1906-os pánhellén olimpián is, ahol második lett.
Doberdónál halt hősi halált
Az 1908-as londoni olimpiára már nem jutott ki, 1910-ben vissza is vonult, addig a fővárosi egyesületben sportvezetőként és edzőként is szerepet vállalt. Ezután visszaköltözött Szegedre, ahol ügyvédként, majd bírósági tisztségviselőként és törvényszéki bíróként dolgozott, mielőtt az első világháború az olasz frontra, Doberdóba sodorta volna. A háború egyik legvéresebb csatájában, 1915. decemberében vesztette életét, miután fedezékük bombatalálatot kapott.