Magyar és osztrák rekordok, utóbbi álnéven
Gajzágó Tibor a magyar atlétika hőskorának egyik kiemelkedő versenyzője volt. Sportpályafutását 1897-ben az MTK színeiben kezdte, majd a következő évben már a MAC versenyzőjeként 642 centis országos csúccsal magyar bajnokságot nyert távolugrásban. Ezzel Gajzágó volt az első 6 méter feletti magyar távolugró. Ebben az évben még egy rekord fűződik a nevéhez, amikor december 8-án fedett pályán, a Nemzeti Lovardában hármasugrásban 12.67 métert ért el, amelyet akkor világrekordként tartottak nyílván. Szintén az 1898-as évhez köthető, hogy felvételt nyert a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem orvosi szakára, és 1899-től már a BEAC színeiben versenyzett. 1901-ben megnyerte Ausztria távolugró- és Alsó-Ausztria 200 méteres bajnokságát. 1902-ben magyar bajnokságot nyert távolugrásban, ezúttal is országos csúcsot jelentő 654 centiméteres eredménnyel. 1903-ban Gramatsch álnéven ausztriai versenyeken indult és magasugrásban 165 centis osztrák rekordot ért el. Az Osztrák Atlétikai Szövetség részéről az elismerés helyett azonban eltiltás lett a jutalma, mivel ezeken a versenyeken csak osztrák atléták indulhattak.
Orvosi kerrier
1905-ben diplomázott és az orvosi egyetem elvégzése után Szolnokra került, ahol folytatta az atletizálást és a Szolnoki MÁV atlétikai szakosztályának alapító elnöke lett. 1912-ben tisztiorvosi oklevelet szerzett, az első világháborúban a nyitrai megfigyelő állomásnál látott el orvosi szolgálatot. Az 1920-as években Ráckevére helyezték át, ahol nyugdíjazásáig tisztifőorvosként dolgozott.