Atlétika

Gajzágó
Tibor

Gajzágó Tibor az múlt századforduló egyik legkiemelkedőbb atlétája volt, távolugrásban kétszer nyert magyar bajnokságot 1898-ban a MAC, 1902-ben a BEAC versenyzőjeként. 1898-ban ő volt az első magyar távolugró, akinek sikerült 6 méternél nagyobbat ugrania. Az orvosi egyetem elvégzése után Szolnokra került, itt folytatta az atletizálást és a Szolnoki MÁV atlétikai szakosztályának elnöke lett.

Születési hely
Budapest
Születési idő
1880. jan. 16.
Halálának ideje
1947. jan. 21.
Halálának helye
Ráckeve
Olimpia
Világ­bajnokság
Európa-bajnokság

Magyar és osztrák rekordok, utóbbi álnéven

Gajzágó Tibor a magyar atlétika hőskorának egyik kiemelkedő versenyzője volt. Sportpályafutását 1897-ben az MTK színeiben kezdte, majd a következő évben már a MAC versenyzőjeként 642 centis országos csúccsal magyar bajnokságot nyert távolugrásban. Ezzel Gajzágó volt az első 6 méter feletti magyar távolugró. Ebben az évben még egy rekord fűződik a nevéhez, amikor december 8-án fedett pályán, a Nemzeti Lovardában hármasugrásban 12.67 métert ért el, amelyet akkor világrekordként tartottak nyílván. Szintén az 1898-as évhez köthető, hogy felvételt nyert a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem orvosi szakára, és 1899-től már a BEAC színeiben versenyzett. 1901-ben megnyerte Ausztria távolugró- és Alsó-Ausztria 200 méteres bajnokságát. 1902-ben magyar bajnokságot nyert távolugrásban, ezúttal is országos csúcsot jelentő 654 centiméteres eredménnyel. 1903-ban Gramatsch álnéven ausztriai versenyeken indult és magasugrásban 165 centis osztrák rekordot ért el. Az Osztrák Atlétikai Szövetség részéről az elismerés helyett azonban eltiltás lett a jutalma, mivel ezeken a versenyeken csak osztrák atléták indulhattak.

Orvosi kerrier

1905-ben diplomázott és az orvosi egyetem elvégzése után Szolnokra került, ahol folytatta az atletizálást és a Szolnoki MÁV atlétikai szakosztályának alapító elnöke lett. 1912-ben tisztiorvosi oklevelet szerzett, az első világháborúban a nyitrai megfigyelő állomásnál látott el orvosi szolgálatot. Az 1920-as években Ráckevére helyezték át, ahol nyugdíjazásáig tisztifőorvosként dolgozott.

Egyesületei

1897 — 1897
Magyar Testgyakorlók Köre
Budapest
1898 — 1898
Magyar Atlétikai Club
Budapest
1899 — 1902
Budapesti Egyetemi Atlétikai Club
Budapest