Negyedik lett a budapesti Eb-n
Fiatalon cselgáncsozott, az atlétikával 16 évesen ismerkedett meg, a Szombathelyi Haladásnál kezdett el edzeni Németh Pál csoportjában, a jó társaság és az egyre szebb eredmények miatt ott ragadt. Többször is megnyerte a junior országos bajnokságot diszkoszvetésben, 1994-ben pedig már a felnőttek között is bronzérmes lett. Első jelentős nemzetközi eredménye az 1994-es lisszaboni ifjúsági világbajnoki hatodik helyezés volt, 1997-ben pedig ugyancsak hatodik lett a turkui utánpótlás Európa-bajnokságon. A kettő között, 1995-ben meg kellett műteni gerincsérv miatt. Első felnőtt országos bajnoki címét 1998-ban szerezte diszoszvetésben, és az első jelentősebb felnőtt eredménye is ehhez az évhez, a budapesti kontinensviadalhoz fűződik. A selejtezőből első helyen jutott tovább, a döntőben pedig negyedik lett, de úgy emlékszik, előrébb is végezhetett volna, ha az utolsó dobását nem érvénytelenítik.
2002-ben Európa-bajnoki címet szerzett
A következő évére rányomta a bélyegét egy ágyéksérülés, a sevillai világbajnokságon 11. lett. Készült a 2000-es Sydney-i olimpiára, de a többlépcsős válogatórendszer miatt nem tudta kihozni magából a legjobbat, és a 16. helyen végzett. A 2001-es edmondtoni világbajnokság selejtezőjében kiesett, mert a bíró szerint kilépett, és bár nem értett vele egyet, visszagondolva úgy látja, még nem volt elég erős mentálisan, hogy kezelje a helyzetet, ezért nem tudott javítani. Aztán 2002-re összeállt minden, a legjobb éve lett: megnyerte a müncheni Európa-bajnokságot, ráadásul 68.83-as Eb-rekorddal, majd megnyerte a világkupát is, szintén versenycsúccsal, ami a mai napig él. Ebben az évben 69.02-es kísérlettel szerzett újabb magyar bajnoki címet, amely mai napig a hazai ob-k történetének legnagyobb dobása, és július 14-én jutott először 70 méter fölé egy szombathelyi versenyen, 71.70-es eredménye a mai napig országos csúcs. Itthon az év legjobb atlétájának választották.
Az olimpiai aranyérmét doppinvétség miatt elvették tőle
2001 és 2004 között számos Grand Prix-versenyen indult, és nyert pályacsúccsal, a 2003-as párizsi világbajnokságon pedig ezüstérmet szerzett úgy, hogy vállsérülése miatt nem volt teljesen egészséges. A 2004-es éve egy gerincsérülés miatt nehezen indult, de az olimpiáig rendbe jött, Athénban 70.93-as olimpiai rekorddal nyert, azonban doppingvétség (elégtelen mennyiségű mintaadás) miatt másnap elvették tőle az aranyérmet. Kétéves eltiltása után visszatért, 2007 májusában egy csehországi versenyen indult újra, az olimpiai felkészülést pedig úgy csinálta végig, hogy nem kapott támogatást. Nem ment könnyen a kijutás sem, az utolsó versenyen csak néhány centivel dobta meg az olimpiai szintet, a tizenkettes döntőből pedig egyetlen centivel jutott be a nyolcas döntőbe, ahol végül nyolcadik lett.
Volt egy álmom, mióta gyerekkoromban elkezdtem sportolni, hogy egyszer majd nekem játsszák a magyar himnuszt az olimpiai dobogó tetején, és olyan volt, mintha az utolsó pillanatban kihúzták volna alólam a talajt. Mindig is az volt bennem, hogy vissza kell jönnöm, csinálnom kell újra, és tényleg hittem benne, nem adtam fel, bár arra a szintre már sosem sikerült visszakapaszkodnom.
“„
Még egy Eb-bronz belefért a pályafutásába
2009-ben nem indult sem a világbajnokságon, sem az országos bajnokságon, nagyobb műtéten esett át, stabilizálták a gerincoszlopát. Utolsó nagy nemzetközi eredményét a 2010-es Európa-bajnokságon érte el, amelyen bronzérmet szerzett 66.43-as dobásával. Kijutott a 2012-es olimpiára is, de eltiltották, mert pozitív lett a doppingmintája, mint utólag kiderült, egy szennyezett táplálékkiegészítő miatt, melynek gyártóját emiatt be is perelte. 2015 és 2017 között Iránban dolgozott edzőként, ahol a riói olimpikon Mahmud Szamini edzéseit irányította. 2021-ben veleszületett szívrendellenességet diagnosztizáltak nála, decemberben szívátültetésen esett át, ami után azonban gyorsan felépült, és a mai napig sportol a Haladásnál. Egy kislány édesapja, családjával Szombathelyen él.