Atlétika

Esztergomi
Mihály

Esztergomi Mihály maratonfutóként ért el sikereket: 40 évesen olimpikon lett, valamint háromszor egyéni bajnokságot, tízszer csapatbajnokságot nyert. Pályafutása több mint két évtizedet ölelt fel.

Születési hely
Csolnok
Születési idő
1912. jún. 13.
Halálának ideje
1993. nov. 25.
Halálának helye
Budapest
Olimpia
Világ­bajnokság
Európa-bajnokság

A fiatal futócsillag

Esztergomi Mihály (született: Ersching Mihály) első jelentős sportsikerét 18 éves korában, a IX. kerületi Szent István felső-kereskedelmi fiúiskola diákjaként érte el, amikor megnyerte Magyarország középiskolai mezei futóbajnokságát. De ekkoriban még inkább a kézilabda vonzotta. Az atlétikát csak fokozatosan kezdte megszeretni. A következő évben már a MAC színeiben második helyezést ért el a felnőttek mezei futóbajnokságán. Az 1931. évi mezei bajnokságra Erschinget négy egyesület is benevezte: az FTC, az MTE, az UTE és a MAC. A szövetségben nem tudták mire vélni a dolgot, amikor a MAC megoldotta a problémát, és benyújtotta a fiatal futó igazolólapját. Ezzel az ügy a lovagiasság szabályai szerint el lett volna intézve, csakhogy a többi egyesület is magáénak vallotta az új csillagot. A fiú az érettségi után az FTC-be lépett, és ott edzett. Az UTE szentül meg volt győződve, hogy Ersching a lila-fehérekhez igazolja magát, sőt állítólag aláírt blankettája is van, éppen úgy, mint az MTE-nek. Azt beszélték, hogy még a Törekvés is számított a fiúra.

Újjászületés 30 felett

A 1930-as években sokszor küzdött sérülésekkel és betegségekkel, ezért nem az elvártaknak megfelelően alakult a pályafutása. A második világháború után, jóval túl a harmincon azonban másodvirágzását élte. A Bp-i Előre, majd a Törekvés versenyzőjeként három egyéni bajnokságot nyert, 1949-ben és 1950-ben a maratonit, utóbbi évben a mezeit is. Tíz csapatbajnokságát 5000 méteren, a mezőn és a maratonin szerezte. Az elsőt 1933-ban az UTE, az utolsót 1958-ban, negyvenhat éves korában, az Előre tagjaként. 1938 és 1955 között tizenegyszer szerepelt a magyar válogatottban. Az 1936-os berlini olimpiára még nem jutott ki. Tizenhat évvel később, 1952-ben, immár negyvenévesen részt vehetett első és utolsó olimpiáján, ahol egyéni csúcsot elérve a huszonegyedik helyen végzett.

Mindvégig atlétika

Versenyzői pályafutásának befejezése után mint országos versenybíró tevékenykedett. 1985-ben a Magyar Atlétikáért díszplakett ezüstfokozatával tüntették ki.

Forrás

• olympedia.org • arcanum.hu • Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? Sportolók, edzők, sportvezetők, sportújságírók, sportorvosok, sportszakemberek. I. kötet A-H (Szekszárd, 1994) • Antal Zoltán – Sass Tibor – László István: A magyar sport kézikönyve 1972 (Budapest, 1972)

Egyesületei

1930 — 1930
Magyar Athletikai Club
Budapest
1931 — 1935
Újpesti Torna Egylet
1936 — 1944
BSzKRT SE
Budapest
1945 — 1959
Előre SC
Budapest

Eredményei

1952
Helsinki
Finnország
XV. nyári olimpiai játékok
Közép- és hosszútávfutás maratoni
21