Atlétika

Eckschmiedt
Sándor

Kora egyik kiemelkedő kalapácsvetőjeként a magyar bajnok Eckschmiedt Sándor három olimpián és négy Európa-bajnokságon képviselte Magyarországot, visszavonulása után pedig edzőként szolgálta a sportágat, a Testnevelési Főiskolán tanított és végzett tudományos munkát.

Születési hely
Budapest
Születési idő
1938. okt. 25.
Halálának ideje
2023. aug. 14.
Becenév
Beton
Olimpia
Világ­bajnokság
Európa-bajnokság

Valamennyi világversenyén a döntőbe jutott

A fővárosban született Eckschmiedt Sándor tizennyolc évesen kezdett el hivatalosan atletizálni a MÁVAG klubjaiban, ahol ekkor autószerelőként dolgozott. 1959-ben kezdte el a tanári szakot a Testnevelési Főiskolán, ahová egy év múlva át is igazolt. 1962-ban hívták be először a válogatottba, Zsivótzky Gyula mellett indult a belgrádi Európa-bajnokságon, ahol döntőbe jutott és tizenegyedik lett. Innentől stabil tagja lett a magyar nemzeti csapatnak. Bár pályafutása során dobogóra nem állhatott világversenyen, Magyarorzágot további három kontinensviadalon (1966, 1969, 1971), valamint három olimpián (1964, 1968, 1972) képviselte, és valamennyi nemzetközi nagy viadalon a fináléba jutott, a mexikóvárosi olimpián az ötödik, Münchenben pedig a hatodik helyen végzett. A nyári játékokon már mint az Újesti Dózsa sportolója vett részt, ahol 1964-től pályafutása végéig, 1976-ig atletizált. Egyedül 1972-ben nyert magyar bajnoki címet 70.44 méterrel Encsi István és Zsivótzky Gyula előtt, ötször pedig a Dózsával csapatbajnokként zárta az évet.

Visszavonulása után oktatói és tudományos szerepet vállalt

A magyar válogatottban 29 alkalommal szerepelt, egyéni legjobb eredménye 71.96 méter volt, amit 1972-ben ért el. Visszavonulása után nemcsak edzőként vállalt szerepet, de a sportág vezetésében is. Az Újpestnél előbb edzőként, majd sportpszichológusként dolgozott, 1980-ben pedig egyetemi oktató lett a TF Atlétika Tanszékén, előbb adjunktusként, majd 1985-től egyetemi docensként kutatott és oktatott. 1993 és 2006 között kollégiumigazgató is volt. Edzőként előbb társadalmi munkában Újpesten vállalt szerepet, majd 1983-től 1993-ig a TF-en. 1976 és 1984 között a Magyar Atlétikai Szövetség kalapácsvető szekciójának tagja, ezzel párhuzamosan 1978 és 1980 között a Magyar Atlétikai Szövetség edzőbizottságának tagja volt, 1988-ban négy évig a Budapesti Atlétikai Szövetség elnökségében is megfordult. 2002-ben kiemelkedő kollégiumi pedagógiai tevékenysége elismeréseként megkapta a Tessedik Sámuel-díjat. 2023 augusztusában, a budapesti atlétikai világbajnokság előtt nem sokkal hunyt el.

Egyesületei

1956 — 1959
Budapesti MÁVAG
Budapest
1959 — 1960
Ganz-Mávag SE
Budapest
1960 — 1964
Testnevelési Főiskola SE
Budapest
1964 — 1976
Újpesti Dózsa

Eredményei

1964
Tokió
Japán
XVIII. nyári olimpiai játékok
Dobószámok kalapácsvetés
11
1968
Mexikóváros
Mexikó
XIX. nyári olimpiai játékok
Dobószámok kalapácsvetés
5
1972
München
Német Szövetségi Köztársaság
XX. nyári olimpiai játékok
Dobószámok kalapácsvetés
6
1962
Belgrád
Jugoszlávia
VII. atlétikai Európa-bajnokság
Dobószámok kalapácsvetés
11
1966
Budapest
VIII. atlétikai Európa-bajnokság
Dobószámok kalapácsvetés
7
1969
Athén
Görögország
IX. atlétikai Európa-bajnokság
Dobószámok kalapácsvetés
7
1971
Helsinki
Finnország
X. atlétikai Európa-bajnokság
Dobószámok kalapácsvetés
6
Összes eredmény