A római olimpián legyőzte a hőség
Dinesz Béla Csepelen kezdett el sportolni 1953-ban, a klub atlétikai szakosztályában, és itthon hamar meghatározó alakja lett a gyalogló versenyszámoknak. Csak négy év telt el, és 1957-ben 20 kilométeren megnyerte a felnőtt országos bajnokságot, és harmadik lett 50 kilométeren. Ezután a hosszabbik távot helyezte előtérbe, melyen 1960-ban nemcsak megnyerte az ob-t Ordasi Lénárd (Bp. Honvéd) és Tesch Ferenc (Előre) előtt, de sikere egyben azt is jelentette, hogy kijutott a római olimpiára, ugyanis utólag jelölték az utazó keretbe. A bizalmat mindenképpen viszonozni szerette volna, de a nagy forróságban nem tudta teljesíteni a távot. A huszadik kilométer után összeesett, azonban felállt, folytatta, és egészsége kockáztatásával is végig akarta küzdeni a viadalt, végül nem sikerült célba érnie, és a kórházban tért magához.
Új klubjával összesen tízszer nyert csapatbajnokságot
Dinesz Béla 1962-ben klubot váltott, és a Csepel SC-től a Bp. Postáshoz igazolt, amellyel visszatért a sikerek útjára, ugyanis rögtön újra megnyerte az 50 kilométeres országos bajnokságot, ezúttal Tesch Ferencnél és Temesvári Gyulánál (Szegedi Spartacus) bizonyult jobbnak. De nemcsak egyéni sikereket ért el, nagyszerű csapatba került, mert Havasi Istvánnal és Stefanik Pállal egy csapatban négyszer a 20 kilométeres, hatszor pedig az 50 kilométeres gyalogló csapatbajnokságot is megnyerte. Új klubja színeiben még egy világversenyen indult, de az 1966-os budapesti Eb-n kizárták az 50 km-es versenyből. Egyéni csúcsa a versenyszámban 4:18.44 volt, amelyet 1965-ben ért el. Még a hetvenes években, 40 éves kora után is versenyzett.
